Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Néprajz - Györe Pál: Abonyi csárdák, kocsmák, vendéglők és mai utódaik
A csárdák mellett szép számban voltak ám „kocsmák" is; ezek mind a város beltelkein mérték a „Bor Sör Pálinkát". Szeretném elsorolni mind, akik a húszas évektől korcsmárosai, vendéglősei voltak Abonynak. Mert nem ám a kettő! hiszen az előbbiben csak italt, a vendéglőben meg ételt is kapott az emberfia. Szóval a kocsmárosok: A régi Karizs-féle házban (Kapu Sándor kovácsmester szomszédságában) előbb kocsma, majd Horváthné vendéglője (a „lotyó") virágzott (ma lakóház) 17 a Nagykőrösi út 7. sz. alatt. Apámék legénykorában (az első világháború körül) a „Kelemen"-féle vendéglő nagyterme volt a fiatalok találkozóhelye, mert itt táncmulatságokat is tartottak. Az épületben később Retkes Kálmán kocsmát nyitott, de volt abban „hússzék" is, mert a tulajdonos hentesmészáros volt. A hatalmas épület ma is áll a Nagykőrösi út - Tompa út sarkán családi házként. 18 Kicsivel odébb Györe Sándor bátyám fűszerüzlete és kocsmája, azután Szűcs Jánosné Tóth Manci nénié, majd a „Cédulaházzal" átellenben Kapala Sándorné 19 valamennyi a Törteire vivő Nagykőrösi úton. Valamennyi épület ma is él-családi házként. Nagy Istvánné Sebestyén Verka nénié a vásárszélén (ma Mátyás király út) ugyancsak a „cédulaház" közelében állt, ahol kupecok is megszánhattak vásárok alkalmával. (Ezt nevezte el a vásári közvélemény „neszep... csa csárdának. ..). Siltjén ez a felirat hívogatta a férfiembert: „Aki a bort, a nőt, a dalt nem szereti, az az életet nem érdemli." A fehérre meszelt épület falára egy vásáros hajnalra a következő szöveget írta faszénnel, valami jó hangulatú-humorú legény: „Innád boromat, élveznéd nőmet, anyósom tanítana a dalra, nem írnál ilyet a falra - te marha!" Ez azután a leleményes válasz! 20 Nikii Ferrencné (ha jól emlékszem Máté Róza néni) kocsmája a Petőfi Sándor útra nyílt; a két utcára épült ház ma is szépen rendbe hozott, lakásul szolgál. Bernát Pista sekrestyés lakott benne utoljára. így ismeri a környezet. 21 Merzáné kocsmája a „Papagáj", amúgy örömtanya, a Széchenyi út - Vértanú utca szegletén működött. Ma tisztes kicsi ház; két kicsi lakás. 22 A Vasút út- Arany János út sarkon Tóth Kálmán kocsmája. Ma itt működik az „Arany-ovi". 23 A Sallai-féle a Vasút Állomással szemben, a Baross Gábor úton volt, az épület ma italbolt és élelmiszerbolt. 24 A „Habócza"-kocsma a Vasút út - Hunyadi út sarkán állt. Palásti-kocsma néven is ismert volt. 25 Csúti Gyulánéé és Cseri Józsefé a Vasút úton, Mladoneczky Gyuri bácsiéké a Hunyadi út másik végén, a „Tizes"-kocsma a Szolnoki út - Abonyi Lajos út sarkán állt s Kohn Róza volt a tulajdonos. Szűcs Ferencné Sebestyén Eszti nénié a Szolnoki úton, ma családi ház, Bene Károly kocsmája (valaha „Когопа''-vendéglőés szálloda, pár évvel ezelőtt az ÁFÉSZ-től Bata Tibor bérelte, a középgeneráció csak „késdobáló"-ként ismerték) a Szelei úton, ma vegyesbolt, a Szijjártó Imre majd Kürti Ferencné, a Magó Nagy, majd Donkó Dénes és Jagri István kocsmák a Ceglédi úton, Gulyás Jánosé a Kecskéi úton, Szalóki Paliné Rebeka nénémé a Petőfi utcában a Rákóczi út sarkon, a „Gazda Pista" (Tóth István) kocsmája a Munkácsy úton, Serfőző Péterné kinn a Ceglédi út menti Serkeszék dűlőben, írházi Marcsa nénié a régi városháza udvarának szomszédságában, Petrezselyem Istvánéké (aki első világháborús frontharcos volt) a Szt.ImreToldi út sarkon, Szabó Eleké a gróf Teleki L. út 22. szám alatt 26 Schwarcz Móricé az AndrássyBerzsenyi utca sarokházában volt s „Zöldvadász"-ként ismerték, a Róth-kocsma az Andrássy útSzt, Imre sarkon (később Gergely Géza péksége lett) ma lakóház, a „Herédi"-kocsma Herédi Istváné volt s gróf Andrássy-gróf Teleki út sarkon állt. 27 Tadra Julcsa kocsmáját a Tószegi úton, az un. Lencsés Varga házban találták, Orgoványi Dodóét később Gábor Béláét a Tószegi úti vasúti átjárón túl, a Farkas-kocsmát a gróf Vigyázó-kerttel szemben Patonai Pál szabómester apósa üzemeltette, Dandár Ferencné kocsmája „vendéglője" Havas Pista vaskereskedése helyén volt a Polyák Pista kocsmájával, ahol ezt olvashatták a cégérről: „Itt a kanyar! Itt megállj! Itt jó a bor! Itt 203
