Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves
Szabó István HETVEN ÉVE HUNYT EL PÓLYA TIBOR SZOLNOK 1886. ÁPRILIS 25 - SZOLNOK 1937. NOVEMBER 29. Senki sem lehet próféta saját hazájában - tartja a közmondás. 1937 decemberében azonban, ha nem is megdőlni, de módosulni látszott a magvas mondás. Mégpedig oly módon, hogy ha próféta nem is, de közmegbecsült, népszerű festő igenis lehet. Szolnok tágabb és szűkebb körű társadalma legalábbis így voksolt tragikus hirtelenséggel eltávozott, közkedvelt festő-szülöttéről, Pólya Tibor esetében. „Meghalt!... - írja döbbenettel elhunyta másnapján több ezrek nevében egy szolnoki újság. Szolnok egy nagy kinccsel lett szegényebb. Mert dísze volt ő városunknak! Nála jobban senki sem rajongott még e szőke Tisza-parti alföldi metropoliszért. Elég volt azt hallani, hogy valaki kíváncsi a mi városunkra, már tárt karokkal fogadta az érdeklődőt. Akit ő vendégül látott és kalauzolt, örökké szívébe zárta Szolnokot. Kellemes érzésekkel távozott, nemcsak azért, mert Pólya Tibor, a társalgás nagymestere szórakoztatta, hanem főképpen azért, mert egy kivételes meglátó képességű művész, aki szinte érthetetlen rajongással imádta szülőföldjét, s fanatizálta az idegent, az ő mindent széppé tevő szemüvegén keresztül látták Szolnokot mindazok, akiknek megmutatta városunk szépségeit.”1 „Ezrek kísérték utolsó útjára” - olvashatjuk nekrológja címét.2 A nagy magyar festőművészt a Művésztelep kiállítási termében ravatalozták fel, koporsóját „Munkácsy-lepel” borította. Temetésére a magyar irodalmi és művészeti élet színe java képviseltette magát. Kerekes Sándor helyettes polgármester a város és a Művészeti Egyesület, Horthy Béla3 festőművész, a Szinyei Társaság rendes tagja, Kocsmáros Nándor a Fészek-Club nevében mondott búcsúztatót, Szép Ernő író a barát beszéde zokogásba fulladt. Darányi Kálmán4 miniszterelnök, Fabinyi Tihamér,5 Hóman Bálint,6 Röder Vilmos,7 Lázár Andor,8 1 Szolnok és Vidéke, XIX. évf. 99. sz. 1937. december 2. (csütörtök) 3. p. 2 Szolnok és Vidéke, XIX. évf. 100. sz. 1937. december 5. (vasárnap) 4. p. 3 1871. február 4-én született Mezőkászonyban. Münchenben, Nagybányán, Párizsban tanult, s 1891-től állított ki Budapesten arcképeket és a plein-air festés értelmében alakított alakos tájképeket. (Búcsú; Lópatkolás; Őszi napsugárban). Szobrászattal is foglalkozik. A Szinyei Társaság In: (szerk.: ÉBER László: Művészeti Lexikon, Budapest, 1926.) 4 Államférfi, több ízben volt főispán, 1928. miniszterelnökségi államtitkár, 1935. földművelési miniszter. Nagy értékű munkásságot fejtett ki a földbirtokreformok megvalósítása terén. Szakirodalmi téren is működött. In: RÉVAI KIS LEXIKONA, Bp. 1936. 5 Egyetemi tanár a közgazdasági fakultáson, politikus, képviselő, 1932. kereskedelemügyi, 1935. pénzügyminiszter. Számos jogi szakmunkája közt legfontosabb a választott bíráskodásról megjelent müve. A részvénytársasági és szövetkezeti jog kiváló szakértője. Uo. 6 (m. kir. vallás-és közoktatásügyi miniszter, történettudós, országgyűlési képviselő. 1922-31 között a középkori magyar történet tanára a budapesti egyetemen. 1922. az Országos Széchenyi Könyvtár igazgatója, 1923—32. a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, több tudományos egyesület elnöke. 1932 októberétől vallás-és közoktatásügyi miniszter. Nagyszabású tudományos működésének fő művei: Magyar pénztörténet 1000-1325., A Szent László-kori Gesta és a SZEKFŰ Gyula társaságában írt Magyar történet. In: Uo.) 7 Nyugalmazott gyalogsági tábornok, 1930-1935 között vezérkari főnök, 1935-ben nyugállományba vonult. Uo. 8 Politikus, igazságügy miniszter. Több pénzügyi és közgazdasági művet írt. 1931-ben államtitkár, az OTT elnöke, 1932-ben miniszter lett. Munkásságához több fontos törvény előkészítése fűződik. Uo. 591
