Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves

A nyomdában az első időszakban főként tankönyvek és egyházi vonatkozású könyvek készültek. 1843-ban a főiskolán tanuló Jókaival és a vándorszínészként Kecskeméten tartózkodó Petőfivel is kapcsolatba került Szilády: Ács Károllyal közösen egy kötetet szerettek volna kiadni, amelyet azonban Schembera Kalazantius József piarista cenzor nem engedélyezett Petőfi Disznótorban című verse miatt.3 A következő években kialakult szerzői, megrendelői és levelezői körben olyan neveket találunk, mint pl. Abonyi Lajos, Ács Károly, Ács Zsigmond, Arany János, Bajza József, Ballagi Mór, Bátky Károly, Fáy András, Kubinyi Ágoston, Losonczy László, Nagy Ignác, Sárossy Gyula, Szabó Károly, Szász Károly, Szilády Áron, Szilágyi Sándor, Toldy (Schedel) Ferenc, Vadnay Károly, Vahot Imre, Warga János.

1846-ban Szilády Károly a nyomda termékeivel részt vett az országos iparműtárlaton, a Védegylet kiállításán, ahol bronzérmet nyert. Ugyanebben az évben könyvkereskedésre is engedélyt kapott. Az 1850-es években bővült a nyomdából kikerülő kiadványok köre. Közismert szépirodalmi művek közül az 1850-es években itt jelent meg többek között Cervantes Don Quichotté-ja és Victo Hugótól A Notre Dame Egyház Párizsban című regény, az előbbi a kecskeméti Horváth György, az utóbbi a szintén kecskeméti Szalkay Gergely fordításában; Horváth Döme pedig megindította az Alföldi Színműtárat. Továbbra is megmaradtak a tankönyvek és a papi kiadványok, rövid ideig megjelent a Protestáns Közlöny is. Az 1860-as években kiemelkedő tudományos munkák kerültek ki a nyomdából, amelyek ma is fontos forrásmunkák (Balla Gergely, Gyárfás István és Hornyik János művei mellett pl. Szilágyi Sándor: Nagy-Kőrös város Török levelei, 1859.) Csak egyre nem hajlandó Szilády: olcsó, ponyvaszintű kiadványok nyomtatására.

Szilády Károly élete és munkássága során számos személlyel tartott fenn hosszú időre szóló magánéleti- és munkakapcsolatot. így unokaöcsével, Szilády László kiskunhalasi református lelkésszel, akinek imáit, prédikációit Kecskeméten adták ki. Sok biztatást és segítséget kapott kecskeméti rokonától László fia, Szilády Áron, aki Arany János tanítványa Nagykőrösön, törökországi tanulmányútja és a göttingai egyetem elvégzése után lelkész; műfordító, nyelvész, fiatalon az Akadémia levelező tagja.4 Szilády Károly az általa megrendelt és kiadott litográfiákkal a művészettörténetbe is beírta nevét. Jeles személyek - pl. Tompa Mihály - arcképét ő rendelte meg Barabás Miklóstól.5 A Bánk bán 1856-ban és 1860-ban megjelent kiadásaiban található Katona József-portré is Barabás munkája. A Horváth Döme kezdeményezésére megjelent művek bevételéből jutott arra a szoborra is, amelyet 1861 májusában állítottak fel a kecskeméti vasútkertben a drámaíró emlékére. Az ünnepség emléklapját is Szilády nyomtatta, s írásaiban is megemlékezett róla: „... tömérdek nép gyűlt össze nemcsak helyből, hanem Pestről és a környékbeli városokból is. Délután aztán a Kaszinóban több mint 200 terítékű asztalnál ugyancsak pattogott a 'sok élezés toaszt, de zene s tánc nem volt a Teleki gyász miatt. ”6

3 Orosz László: Kecskemét irodalmi öröksége. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft. és a Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990. 38-40. p.

4 Bognár Zoltán: Szilády Áron kiadatlan leveleiből. In: Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei. Cumania VI. História. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Múzeumigazgatóság, 1979. 197-226. p.

5 Sümegi György: Szilády Károly arcképcsarnoka. In: FORRÁS, Tizennegyedik évf. 1982/5. 72-76. p.; Kőhegyi Mihály: Tompa Mihály kapcsolata a kecskeméti Szilády-nyomdával. In: Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei. Cumania VI. História. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Múzeumigazgatóság, 1979. 181-196. p.

6 BKMÖL, Conceptek. Orbán Juli húgomnak Debrecenben, 1861. máj. 27.

564