Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves
A Szilády-nyomda a helybeli megrendelők és a közeli városok (Cegléd, Nagykőrös, Kunszentmiklós, Kiskunhalas) mellett rendszeres üzleti kapcsolatokat épített ki megrendelőkkel, könyvkiadókkal, könyv-és papírkereskedőkkel Brassótól Bécsig, Pozsonytól Szabadkáig. Nemcsak könyvek nyomtatásával foglalkozott, hanem minden olyan terméket előállított, amelyre kereslet volt, mint például báli, esküvői és egyéb meghívók, táncrendek, belépőjegyek, cégkártyák, nyereménysorsjegyek, hirdetmények, oklevelek, gyászlapok, színlapok. A táncvigalmakról írta 1864-ben: „Nem tudom, Debreczenben úgy van-e, de itt nálunk most járványos divat az ínségesek cége alatt hangversenyezni, táncolni, lakomázni, verseket nyomtatni ...a környéken még a csizmadia ifjúság sem tud bált tartani nyomtatott meghívó czédula nélkül...1 Szilády Károly családjának történetéből csak a legfontosabb mozzanatokra utalunk. Első felesége, Buús Éva még házasságkötésük évében, 1820-ban meghalt. Második házasságából származó három gyermeke közül Zsuzsanna kis korában meghalt (1827-ben, 4 évesen). Feleségét, Konyári Kenéz Máriát 1845-ben vesztette el, hosszú, súlyos betegség után. (Még évekkel korábban súlyos megfázást szenvedett, amikor Budáról Pestre a jeges Dunán csónakon átkelve istentiszteletre igyekezett.) József fia (1825-1865) nyomdásznak tanult, 1837-1842-ig Bécsben, majd Lipcsében, Regensburgban, Ansbachban, Nürnbergben, Sulzbachban szerzett gyakorlatot. Jó kézügyessége és művészi hajlama volt, a nyomdászati ismeretek mellett a fametszést is megtanulta, kiválóan beszélt németül. 1846-ban Prágában, 1847-ben Lipcsében dolgozott. Végül mégsem maradt nyomdász, hanem császári hivatalnok: dohánybeváltó tiszt lett, akinek fontosabb állomásai Szolnok, Jászkisér, Nagykálló, Nagytárkány, és Zsombolya (Hatzfeld) voltak. 40 éves korában tüdőbajban meghalt, Zsombolyán temették el. Lajos mérnök lett, dolgozott Makón, Bátyán, Foktőn, Lakócsán (Somogy megye). Részt vett a szabadságharcban, tagja lett a Honvédegyletnek, 1860-tól Kecskeméten városi mérnök, 1878-tól országgyűlési képviselő. Az apjától örökölt nyomdát is ő irányította, halála után pedig egyik fia, László. Lajosnak öt gyermeke volt, akik közül négy érte meg a felnőttkort. Szilády Károly - egy korabeli méltatás szerint „a magyar nyomdászat nesztora” -, 1871. május 23-án halt meg Kecskeméten. A Szilády-hagyaték egyik legértékesebb része a Conceptek (levélfogalmazványok) gyűjteménye. Szilády Károly több ezer levelet írt megrendelőihez, a szerzőkhöz, valamint rokonaihoz, családtagjaihoz. A levelek fogalmazványai nála maradtak, és a levéltárba kerülve, ma rendkívül értékes forrásanyagot képviselnek. Az A/3 vagy ennél nagyobb méretű ívek összefűzve fűzeteket alkotnak.7 8 A conceptek zöme rövid, néhány soros levél, vagy értesítés, ezek főként nyomdatörténeti szempontból értékelhetők. A conceptek között terjedelmesebb - olykor 2-3 oldalnyi - levelek is találhatók, amelyek a helytörténeti és általános művelődéstörténeti vonatkozások mellett fontos néprajzi adatokat is tartalmaznak. Szilády könnyen és jól írt, s különösen élete magányosan töltött időszakában vált rendszeres szokásává a hosszú levelek írása. A fogalmazványokban szerepel a pontos dátum, a megszólítás, és megjegyzésként az is, ha nem küldte el a levelet. írásainak forrásértéke vitathatatlan és rendkívül sokoldalú. Nem utólagos visszaemlékezések; bármilyen élménye vagy közlendője volt, szinte azonnal papírra vetette, a dátumokból láthatóan akár naponta többször is. 7 BKMÖL, Conceptek. Telegdy K. Lajos Úrnak Debrecenben, 1864. febr. 3. 8 BKMÖL, Conceptek. 2. doboz: 1-14. füzet, 1840—47.; 3. doboz: 15-27. füzet, 1847-1857.; 4. doboz: 28-39. füzet (1857-1867). 565
