Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - Sági Norberta: Földművelés Újszilváson a XX. század második felében
kori gazdálkodási szerkezetnek is. A homokon gyümölcs-, szőlőtermesztést, a kötött földeken pedig a szántóföldi növények termesztését folytatták az emberek. Az új földviszonyok között hamarosan feltalálták magukat a kisparasztok, földtulajdonossá lett törpebirtokosok is. A paraszti gazdaságok fejlődésnek indultak és a különböző erők (növekvő beszolgáltatás, iparcikkek hiánya, a mezőgazdasági export visszaesése, az agrárpolitika és a szövetkezeti politika ingadozásai)561 az intenzív árutermelés felé irányították őket. Az 1960-tól működő téeszben az aratás fix mennyiségű (110-130 kg/kh) gabonáért, a cséplés pedig 6%-os részért562 563 folyt. A munkaszervezésben éppen ebből kifolyólag komoly gondok adódtak, mert csak az kapott gabonát, aki aratott és csépelt, jobban mondva arathatott és csépelhetett. A munkásokat ugyanis a brigádvezetők választották ki. Esetenként valaki egész évben dolgozott a téesz földjén, de ha nem arathatott, akkor nem volt kenyérgabonája. Előfordul olyan is, hogy a már városban, ipari munkásként kereső családapa az aratás idejére szabadságot vett ki és a téeszben dolgozott a gabonáért. Gabona 1198 kh Napraforgó 125 kh Silókukorica 150 kh Kukorica 204 kh Cukorrépa 248 kh Köles 238 kh Burgonya 125 kh Őszi takarmány 71 kh Tavaszi takarmány 34 kh Lucerna 277 kh 2. táblázat: A vetésterület megoszlása (1968)stl A kukorica, búza, rozs a háztáji kerteknek is állandó növénye volt, 1-1 hold háztáji kukoricája minden tagnak lehetett. A termelt kukoricán sertéseket hizlaltak, amiket akár értékesíthettek is a téesz felvásárlóin keresztül. Ez a fajta jövedelem-kiegészítés ma is gyakori jelenség. A kárpótlások során visszakapott földeken sok kistermelő így termeli meg a néhány sertésből álló állatállománya részére a szükséges takarmányt. A nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés a téeszek felbomlásáig jelentős maradt. A 1970-80-as években a rossz időjárás, a rossz értékesítési lehetőségek, a rossz termésátlag miatt a legelőterületek és az erdők aránya nőtt a szántók rovására. Az 1987-1997-es időszakban a következő változások következtek be művelési ágak szerint: Szántó: 5% csökkenés, 561 Vö. MÁRKUS 1954: 198-199. 562 Kossuth Tsz, közgyűlési jkv., 1961. június. 563 Kossuth Tsz, közgyűlési jkv., 1968. szeptember. 298
