Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - Sági Norberta: Földművelés Újszilváson a XX. század második felében
Szőlő: 15% csökkenés, Gyep: 5% növekedés, Erdő: 15% növekedés.564 Ezek az arányok, tehát a szőlő visszaszorulása és az erdőterületek növekedése, mely a homok megkötését szolgálja, 1999-re is jellemzők. A téesz jogutódja és még 3-4 vállalkozó foglalkozik ma szántóföldi növények termesztésével. Ez önálló ágazattá 100 hektár fölött kezd válni, mert csak ekkora és ennél nagyobb területeken tudja kitermelni a tulajdonos a felmerülő költségeket, a munkagépek és a növényvédő szerek árát. A mezőgazdaság, mint életforma és megélhetést nyújtó ágazat ma A Dél-Pest megyei térség hagyományos mezőgazdaságának leghangsúlyosabb ágazatai ma is a szántóföldi gabonatermelés, a szőlő- és gyümölcstermesztés és a zöldségkertészet. Ebben a körzetben az utóbbi évek gazdasági nehézségeinek, s talán az agrártámogatások kedvezőtlen alakulásának ellenére még mindig jelentős agrártermelés folyik. A mezőgazdaságból származó jövedelem egy, a körzetről készített tanulmány szerint565 a lakosság összes jövedelmének 18%-át teszi ki Újszilváson, ami általánosnak még a térségen belül sem mondható. Ezt a tanulmány szerzői azzal indokolják, hogy a második gazdaságnak, a saját kiskertnek, háztáji földnek a szocializmus évei alatt végig megmaradt a jelentősége, így a téeszek felbomlása után tulajdonképpen zökkenőmentesen folytatódhatott a termelés. A téeszek kezdeti időszakában azért lehetett ez jelentős, mert a tanyás gazdaságok a 1970-es évekig fennmaradtak, azután pedig azért, mert akkora legalizálódott a „nagyüzemmel békés szimbiózisban élő kisüzem”.566 Az 1989-es Németh-kormány által hozott törvénymódosítás értelmében földjüket kivehették azok a téesztagok, akiktől a téesz azt nem váltotta meg. Újszilváson is sokan próbálkoztak meg újra a gazdálkodással, ám az első évek lendülete gyorsan alábbhagyott és többnyire földeladással végződött a próbálkozás. Azok az idős emberek, akiknek földje a téeszben volt, de már koruknál fogva nem akartak újra földművelésbe kezdeni, inkább életjáradékot kértek. A visszaigénylők között természetesen aktívan részt vett az idősek generációja, ők elsősorban bérbeadási vagy eladási szándékkal vették ki földjüket. Sokan azonban túl későn tájékozódtak a lehetőségekről, s mivel hivatalos dolgok intézésével nem szívesen foglalkoznak, annyiban hagyták, s csak évek múlva vették ki és adták el földjüket. A földterületek visszaigénylésében leginkább az örökösök, leszármazottak voltak érdekeltek, akik még fiatalok és különböző célokból vállalkoztak földművelésre. Egy részük munkanélküli, illetve alacsony jövedelmű, ők jövedelem kiegészítésként vállalkoznak például sertéshízlalásra, s úgy gondolják, hogy a takarmányt így ma564 Dél-Pest megye kistérség... 1997: 51. Az adatok közelítőek. 565 Dél-Pest megye kistérség... 1997: 41. 566 Dél-Pest megye kistérség... 1997: 49. 299
