Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - NÉMETH BALÁZS: Néhány megjegyzés a Bécs-Nyugati Református Egyházközségben élő magyar származású reformátusokról

elhagyták az országot. A mentalitásbeli változás sok ember számára nem olyan könnyen érthető tény, ami gyakran félreértésekhez és feszültségekhez vezet. Az INTEGRÁCIÓ ÉS A MAGYARSÁGTUDAT KÖZTI FESZÜLTSÉG Az életfeltételekről szóló fejezetben már utaltam arra, hogy ezek a feszültségek Ausztriában a történelmi adottságokból adódóan kisebbek lehetnek, mint más országokban. Ennek ellenére mindig merülnek fel olyan problémák, melyeket én, mint gyülekezeti lelkész fel tudtam ismerni. Az egyik ilyen probléma az identitás és az öntudat folklórizmusra vagy formális szimbolikára történő redukálása. Benedict Anderson amerikai történész rámutatott arra, hogy a nemzeti szimbólumok annál inkább dominánssá válnak, minél messzebb él a hazájától az érintett személy.

3 A szimbólum dologgá, sőt országgá válik. Ezt a legvilágosabban sok magyar temetésen tapasztaltam meg, amikor a hátramaradt hozzátartozók egy zsák hazai földet szórtak a sírba. Csak a folklórra redukált nemzettudat változtatja az embert két lábon járó múzeummá. Tapasztalatból tudjuk, ha valami a múzeumba vándorol, akkor az az életből vándorol ki, elveszíti eredeti funkcióját. A szimbólumnak szimbólumnak kell maradnia. A tudat más szinten helyezkedik el, mint a folklór vagy a szimbólum. Tárkány Szűcs Ernő felhívja a figyelmet arra, hogy a kultúra és a jogi tradíció -amihez a nyelv és az irodalom is hozzátartozik - ugyanolyan szép kifejeződései egy nép tudatának, mint a kiskunhalasi hímzések vagy a népviseletek.

4 Azt figyeltem meg, hogy a határok megnyitása óta a tudatnak a szimbolikára és a folklórra törtnő redukálása itt Kelet-Ausztriában már nem olyan domináns, anélkül, hogy ezzel az identitás csorbult volna. Ez a legfontosabb megtapasztalásomhoz és megfigyelésemhez vezet, ahhoz ugyanis, hogy a képzés minden variációja mind a tudatot, illetve az identitást, mind az egyén magyar voltát erősíti, mind pedig a magyarságtudat és az integráció közti feszültséget áthidalja. Csak néhány példát szeretnék ehhez felsorolni. Megállapítom, hogy az alacsonyabb képzettséggel rendelkező emberek csak „vagy-vagy" kategóriában tudnak gondolkodni és cselekedni. Ez a magatartás azt hozza magával, hogy az ilyen emberek az integráció alatt teljes alkalmazkodást és utánzást értenek, miközben letagadják származásukat és a nyelvüket, és a többségi valláshoz, azaz protestáns, református vallásuk ellenére a római katolikus egyházhoz csatlakoznak. Tehát, nem akarnak kívülállók maradni. Ezzel szemben, tapasztalataim szerint, a képzettek megtartották magyarságukat, ezt félelem nélkül képviselik a nyilvánosság előtt és mernek találkozni más emberekkel és kö3 ANDERSON, Benedict, 1996. 4 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő, 1981.