Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A mezőváros hanyatló, és a kapitalista fejlődés kibontakozásának korszaka

A MEZŐVÁROS HANYATLÓ, ÉS A KAPITALISTA FEJLŐDÉS KIBONTAKOZÁSÁNAK KORSZAKA A kapitalizmus alapvonásai már jóval az 1848-as forradalmi vívmányok előtt megmutatkoztak (nyitottabb társadalom, szabad gazdálkodás, kereskedelem, stb), de a fejlődést, a tőkés társadalmigazdasági kibontakozást az 1849-től 1867-ig tartó osztrák önkényuralom megakasztotta. Belső tartalékainak felhasználására kényszerült a város, melynek legékesebb bizonyítéka a nagy tanárikar működése a nagykőrösi gimnáziumban. Az elnyomatás korában a hazafias érzelem kinyilvánítása, politikai hitvallás veszélyes dolog volt. Az Arany család hagyatékából őrződött meg - a már említett - Arany Juliska karkötője, amelyet már Nagykőrösön is hordott, s különössége, hogy 48-as arany és ezüst pénzekből állították össze, az osztrák uralommal ékes bizonysága az az 1850-ben készített tajtékpipa, amelyet Kossuth-címer díszít, s méltán megtorlásra számíthatott gazdája, ha a besúgók az osztrák rendőrség kezére juttatták volna őt. A kiállítás unikális érdekessége az a karkötő, amelynek egyes darabjait Kalocsa Balázs faragta fából. Kalocsa Balázs a károlyi honvéd huszárezred századosaként fogságba a világosi fegyverletétel után. Aradon halálra ítélték, majd „kegyelemmel" tíz évi várfogságot kapott, s Kufstein várában raboskodott. Négy évi raboskodása idején faragta meg az aradi vértanúk nevének monogramjával „díszített" lapocskákat, amelyeket szabadulása után aranylemezbe foglaltak, s a hölgyek tüntetőleg viselt nemzeti szimbóluma volt. Az 1867-tel bekövetkező kiegyezés feloldotta feszültséget, ami a nemzeti sérelmeket illeti, de egyben társadalmi-gazdasági problémákat teremtett, melynek leküzdése feltétlenül szükséges volt a kapitalista, az áru - és pénz -, társadalmi, kulturális, s más viszonyok szélesebb körű kibontakozásához. Míg az önkényuralom idején a 48-as szellemiség ápolása valóságos harci tettnek számított, a kiegyezés után legfőbb politikai tényezővé vált. Nagykőrös a 48-as ellenzékiség fő fészkévé vált, ám