Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A mezőváros hanyatló, és a kapitalista fejlődés kibontakozásának korszaka

Kossuth Lajos eszmeisége mind inkább háttérbe szorult, divattá vált a korteskedéssel együtt járó élénk politizálás, urizálás, lakomázás. Nem véletlenül került arra a kortes kulacsra az „ÉLJEN 1848" felirat, amely 1888-ban készült, s díszesre faragták. E kor egyik legjelentősebb alakja volt Bakó József lelkész, akinek kortes-zászlaját a kiállítás is bemutatja, azokkal a különböző röplapokkal együtt, amelyeken kortes nóták még a gyalázkodástól sem riadtak vissza. A politikai harc színtere mögött azonban tisztán élt az 1848-as forradalom és szabadságharc eszméinek, emlékének őrzése. A résztvevők népes tábora volt ennek biztosítéka, akik még a nemzet nagy ünnepe, a Millennium előestéjén, 1895-ben csoportképeket készíttettek magukról. A 48-asok leghíresebb alakja Szalay József vadász főhadnagy volt, aki a csodával határos módon maradt életben, amikor 1849. június 19-én a Magyarországra, a Keleti-Beszkidek völgyein keresztül betörő cári kozákok összekaszabolták a Zabovaiszorosban. Szalay József „összevagdaltatásának" fél évszázados évfordulóján, 1899. július 19-én adták át neki a Buda várában álló Zala György „Honvéd emlékművének" fehér márvány talapzatra állított kicsinyített mását, amely megtekinthető a kiállításban. A kiegyezést követően jelentős átalakulás ment végbe, amely a polgári fejlődés irányába hatott. Az 1870-ben végrehajtott közigazgatási átszervezés során Nagykőrös még a szabadalmas mezővárosi címet kapta meg, azonban ezt csak 1872-ig használta, amikor rendezett tanácsú városi rangot kapott. A közigazgatási átszervezéssel átalakult a régi, feudális jellegű tanács. Szervezetileg kettévált: a közigazgatási és bíráskodási hatóságra. A közigazgatás élére a polgármester került, ő irányította a szakigazgatási szervek munkáját (pl. adóügyek, számvevőszék). A hatalmat a Törvényhatósági Bizottság, a Városi Képviselő testület gyakorolta. Ennek voltak választott tagjai, de virilisek is alkották, azon körösi polgárok, akik vagyonuk, adó teherviselésük alapján váltak jogosulttá a közösség sorsának irányítására. A bíróság élén a bíróval és ügyésszel, 1869-ben kezdte meg működését, büntető és polgári peres ügyeket intézett.