Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

VENCLOVICS, GAVRIL STEFANOVICS ? - 1749 ? „Életéről nem sokat tudunk, de minden bizonnyal már Csarnojevics pátriárkával jött Magyarországra, és Szentendrén, Kiprijan Racanin másoló-iskolájában dolgozott. ... Oroszból, lengyelből fordított teológiai műveit «irodalmi stílben* , azaz szerb-szlovák nyelven írta, de beszédeit a nép nyelvén fogalmazta." — írja róla Csuka Zoltán. Huzsvik György így jellemzi: több „...önálló, irodalmi értékkel bíró alkotása is ismeretes. A XVIII. századi slaveno-szerb irodalom számontartott, kiemelkedő alakja. 1736-ban Győrben találjuk, 1739 táján pedig a komáromi sajkások (dunai hajósok) között. Mindkét helyen írt kéziratos könyveket. ... Nemcsak fordított, hanem átdolgozott és kiegészített is. Alkalmi beszédeit is öszszegyűjtötte,s azok egy része később nyomtatásban is megjelent. Legnagyobb érdeme azonban kétségtelenül az, hogy úttörőként jelentkezik a szerb népnyelv irodalmi térhódításában. A « Velikopostnik» című művét népnyelven írta. A népnyelv alkalmazását meg is indokolja: Beszélj, szólj úgy a néphez, hogy megértsenek."

2 Újságcikkrészlet Milosevics Péter előadása alapján: ,,...írt verseket s egy drámát is. Legfontosabbak azonban beszédei, amelyeket szép, tiszta népnyelven írt, s amelyek szövege fennmaradt. Ezekben már a felvilágosodás nyelvi problémáinak megoldását előlegezi. Ugyanakkor a beszédek szisztematikus felvilágosító programot jelentenek, a «tudományos ismeretterjesztés» előzményei. Sajnos, Gavril művei sokáig kéziratban maradtak, csak nem régen [a 19. században] adták ki őket Belgrádban." Jegyzetek: 1 Csuka Zoltán: A jugoszláv népek irodalmának története. Bp. 1963. Gondolat, 124.old. 2 Huzsvik György: Könyvmásoló műhely Szentendrén a XVII. században. = Pest Megyei Könyvtáros, 1963. 16. sz. 21-22. old. 3 P. Szabó Ernő: Gondolatokat is vetettünk... Szentendre a szerb irodalomban. - Pest Megyei Hírlap, 1980. június 1.4. old.