Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

RÁBY MÁTYÁS Pozsony?, 1752. szeptember21. — ? Kancelláriai tisztviselő, politikai író. A felvilágosodás korának egyik érdekes, sokat vitatott alakját szoros kapcsolat fűzte Szentendréhez. Hányatott életének legzaklatottabb korszaka a Szentendréhez és Izbéghez kötődő nyolc év volt (1784—1792). Az 1797-ben Strassburgban németül megjelent önéletrajza, A jogtiprás és a kormányzás borzalmai Magyarországon és Ausztriában, vagy a türelmes és emberséges magatartás miatt napjainkban kegyetlenül üldözött rábai és murai Ráby Mátyás magyar nemes okmányokkal igazolt története, valamint a róla szóló irodalom szerint életének középpontjában a szentendrei és izbégi visszaélések leleplezése állt, amit II. József császár megbízásából vállalt. Ráby Mátyásról az eltelt kétszáz év alatt szélsőségesen eltérő vélemények alakultak ki. Jókai Mór tolla nyomán romantikus regényhősként kél életre az igazságért és népért küzdő Rab Ráby alakja. Szinnyei József viszont így ír róla: „II. Józsefnél besúgó szerepet vitt; később azonban ilyen visszaélésekbe maga is belekeveredett, ... hivatalából elbocsáttatott ... különösen Nyitra- és Pest megyékben kezdett szélhámoskodni, nr'g végre 1784-ben Szentendrén ... mint feladót elfogták."

1 Komlós Aladár az 1956-ban magyarul megjelent Ráby-önéletírás előszavában pedig egyenesen a szabadsághősök közé sorolja a megszállott hivatalnokot.

2 Hajdú Lajos 1984-ben kiadott Forradalmár vagy szerencselovag? Nyomozói jelentés a „Ráby-ügy"-ről című könyvében aprólékos, részletekbe ásó kutatómunka eredményeként fényt derít Ráby emberi, hivatalnoki gyarlóságaira, kisebb-nagyobb jellemhibáira. Az önéletrajzból ismert tényeket, eseményeket (harc a szentendrei magisztrátussal, bebörtönzés stb.) alapvetően nem cáfolja meg, viszont merőben új felfogásban, új látószögből világítja meg, deheroizálva a legendássá nőtt Rab Ráby alakját. Dóka Klára így summázza Ráby Mátyás szentendrei tevékenységét 1981ben: „A város közigazgatásában működése nyolc éve alatt sok visszásságot feltárt, de az általános fejlődést nem befolyásolta különösebben."

4 Ráby Mátyás alapvetően hivatalnok volt, ha szunnyadtak is benne szépírói hajlamok, önéletírásában precíz aprólékossággal jegyzi fel az eseményeket, a szereplők nevét, akikről többnyire csak azt írja le, milyen szerepük volt a viszszaélésekben. Alakjait nem jellemzi, csupán a császárokról rajzol részletesebb képet és saját börtönbeli szenvedéseit írja le érzékletesen. Bár a vizsgálat évekig Szentendréhez köti, önéletrajzában egyetlen topográfiailag felismerhető helyet sem ír le. Leírása alapján nem azonosítható sem a lakóháza (a Rab Ráby tér 1. sz. házat „hagyomány szerinti Ráby-ház"-ként említik az útikönyvek), sem a szentendrei városháza, sem a többi említett épület. Igaz, Ráby korában sem telekkönyvi nyilvántartás, sem utcanevek nem segítették a topográfiai meghatározást. Magáról a városról rövid, átfogó képet ad: „Szentendre város a pilisi járásban, Pest megyében, a Duna partján, Buda és Vác között fekszik, mindkét vá97