Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

rostól két mérföldnyi távolságra. Fekvése rendívül kellemes, több szőlőhegye van, ahol pompás szőlő terem. Lakóinak száma hatezerre rúg. Az ottani szerbek több európai országgal élénk borkereskedést folytatnak. Fekvése és épületei tekintetében nem egy tekintélyes várost felülmúl." Furcsa, ellentmondásos alakját máig is számos legenda övezi, — különösen Szentendrén. A helyi hagyomány szerint a Belgrád templom ikonosztázionjának egyik alakja, az építkezést szemlélő kaszás ember Ráby Mátyás vonásait mintázza. A helyi múzeumban őrzött egyik vaspántos ládát Ráby Mátyás ládájaként ismerik, csak azt nem részletezi a hagyomány, hogy Ráby a megvesztegetéssel szerzett saját kincsét őrizte-e benne, vagy pedig ez volt az a Ráby által keresett és soha meg nem talált láda, amelyben a magisztrátus rejtegette a jogtalanul szerzett aranyakat. 1925-ben utcát neveztek el Szentendrén Ráby Mátyásról (ma Alsó-Duna köz). 1958-ban azt a teret nevezték el róla, ahol a feltételezett lakóháza áll.

5 Az 1930-as években Rab Ráby halászkert működött a mai Szerb utcában, 1982-ben pedig a Május 1. utcában neveztek el róla vendéglőt. 1960-ban Szamosi Soós Vilmos portré-szobrot készített Ráby Mátyásról, amely a Rákóczi úti iskola előcsarnokában állt 1967-től 1979-ig, az iskola megszűnéséig, majd az épület pincéjébe került. 1967 és 1979 között az iskola úttörőcsapata is Ráby Mátyás nevét viselte, majd a városközpontban lévő két iskola egyesülése után a másik névadó, Bajcsy-Zsilinszky Endre nevét tartotta meg az összevont úttörőcsapat. 1963-ban két helyi szerző, Wolf Lajos és Déri György Szentendrei mese című zenés játékát mutatták be a városban, amelynek Ráby Mátyás volt a főszereplője. 1964-ben a Paprika bíróról (Ráby egyik ellenségéről) elnevezett utcában megnyílt gyógyszertár Ráby Mátyás nevét vette fel. (Jelenleg papír-írószer bolt működik a helyén, 1986-ban a gyógyszertár — névtelenül — a Felszabadulás-lakótelepre költözött.) Jegyzetek: 1 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XI. kötet, Bp. 1906. Hornyánszky 2 Ráby Mátyás önéletírása. Fordította: Komlós Aladár, Bp. 1956. Szépirodalmi Kvk. 77. old. 3 Bp. 1984. Magvető. (Nemzet és emlékezet) 4 Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. Szentendre, 1981. Pest Megyei Muzeumok Igazgatósága, 77. old. 5 Pethó' Zsoltné Németh Erika: Szentendre utcanevei. Szentendre, 1983. Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár 98