G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 3. EGY 19. SZÁZADI MÚZSA - SZERELEM GYÖNGYEI
- írta Illyés Gyula. 12 1 A szerelemnél erősebb a szerelemvágy ezekben a versekben, amelynek a megfogalmazását Berta váltotta ki a költőből. Az „üdvem gyöngyvirága", „hazám nemtője", „szép csillagom", „aranyba foglalt drágakő" és egyéb közhelyes metaforákkal felcicomázott múzsa csak ürügy arra, hogy a költő sajátmagáról és érzelmeiről írhasson. A Fa leszek, ha... kezdetű vers folklorizálódott leginkább e „híg anyagú cyklus" 12 2 darabjai közül. A verseskötet egy példányát Petőfi elküldte Bertának, beletéve azt a nemzetiszín szalaggal átkötött, lepréselt virágcsokrot, melyet egyik sétájuk alkalmával a lánytól kapott a költő. Ma Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó Petőfi-kiállításán hirdeti ez a csokor a gödöllői Mednyánszky Bertával szövődő szerelem szép emlékét. A második felvidéki útja során írt, 1847. május 13-i levelében már csak édes-bűs emlékezéssel tesz említést a nem is oly régi szerelmi epizódról: „Kerepesen túl Gödöllőt értük, hol az a szőke leányka lakik, kihez sok, sok verset írtam. Használtam az alkalmat, míg a gyorsszekér elé új lovakat fogtak, leszálltam s a műit tarka emlékeitől környezve mentem... a fogadóba, s megreggeliztem." Nemcsak tárgyak őrzik a nagy költő emlékét, de a folklór is terjeszti kultuszát, ami ráadásul nem elégedett meg csak Petőfivel, Rózsa Sándort is a költő társaságában tudta. 1947-ben a 77 éves Szombat Lajos így idézte fel Petőfi 1843-as gödöllői tartózkodását: „...Petőfi indult, hogy mén Gödöllőre. Rózsa Sándor meg akarta látogatni, de Petőfi intette, hogy akkor elfoghatják. De egyszer mégis eljött, este tizenegykor kopogott az ablakán. Petőfi már várta. Öregapám ott feküdt a gangon apámmal, a kocsi meg ott állt az udvaron, ahogy behordták este a takarmányt. Azt kérdi öregapámtól Rózsa: van-e kasza a kocsiban? Öregapám mondja, hogy nincs. Rózsa meg azt mondta: - Akkor odakötöm a lovamat. Borozgattak együtt, mikor elfogyott, fölkeltették János bácsit, hogy hozzon bort. Aztán Rózsa Sándor fölpattant a lóra és elment." 12 3 Már 1899-ben emléktáblát állítottak Petőfinek gödöllői lakóhelyén, továbbá az első világháború előtt mintegy két évtizeden át működött egy Petőfi-szobor bizottság, mely a költő emlékére felállítandó szoborra gyűjtött pénzt, a háború azonban meghiúsította a terveket. 124 Később utcát, teret neveztek el Petőfiről, egy általános iskola és a Művelődési Központ viselte 121 Illyés Gyula: Petőfi Sándor, i. m. 224. 122 Horváth János: Pető ft Sándor. Bp. 1922.156. 123 Dégh Linda: A szabadságharc népköltészete. Bp. 1952.150-151. 124 Petőfi gödöllői ideálja. GV1902. márc. 2. 2-3.; Antikvárium: Jó helyen van-e a Petőfi emléktáblája Gödöllőn. GV 1902. aug. 21. 2.; Kallina Ernő: Mednyánszky Berta. GV 1904. ápr. 3. 1-3.; Berente István: Petőfi Sándor Gödöllőn. GH1940. jún. 16.1. Petőfi-láda Szombat Jánosék házából. Gödöllői Városi Múzeum 58
