G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - Lábadi Károly - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MINDENNAPI ÉLETE
270 núk kivégzését egyetlen történeti ének őrzi, mely Az aradi nap címmel honosodott meg, s arra van bizonyíték, hogy kéziratos formában terjedt 4 6 a gödöllőiek körében is, hiszen az egyik vértanú a helybéli származású Török Ignác tábornok volt. Ez az „Egyetlen dalunk, amely az aradi vértanúk sorsát - Damjanichot állítva a középpontba - balladai formában beszéli el". 4 7 Mintegy 85-90 változat ismert belőle. Bármelyik változata elárulja, hogy nem népköltészeti, hanem műköltői eredetű énekkel van dolgunk. A Szabadság vértanúi Arad, oct. 6án 849. Jaj de búsan süt az őszi nap sugara Az aradi vártömlöcznek ablakára. Szánja azt a tizenhárom magyar vitézt, Ki a tömlöcz fenekén ott halálra kész. A magyarnál volt mindegyik Generális, Diadalmas, győzödelmes száz csatán is. Bátran néztek szeme közé a halálnak, Hiszen vele szemközt nemcsak egyszer álltak. Elítélték sorban mind a tizenhármat, Szőttek, fontak a nyakukba ezer vádat. Elnevezték felségsértő pártütőknek, Hogy a magyar szabadságért kardra keltek. S Uramfia! az ítélet akasztófa. Mintha gyáva útonállók lettek volna. Mintha méltók sem volnának egy lövésre, Katonához, férfiúhoz illő végre. Így indul a 15 versszakból álló vers. Olyan alkotásról van szó, amely párhuzamosan terjedt az írásbeliségben és a szóbeliségben, s ez a tény kölcsönösen hatott egymásra. Az aradi nap szerzője legvalószínűbben a Borsod megyei születésű Lévay József költő, Gyulai Pál közeli barátja. Korai változata az 1850-es években név nélkül jelent meg kéziratban, amelyet az önkényuralom korszaka tett indokolttá. Egy 186l-es ponyván már népdalként bukkant fel, majd 1870-ben a költő saját neve alatt publikálta. Az 1861-es és 1870-es változatok közötti nagy különbségek miatt Lévay szerzőségét többen kétségbe vonták. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy Lévay a szájhagyományban terjedt szövegét, melyet erős folklorizáció ért, tovább csiszolta. E tény fennállásának következménye lehet, hogy a szájhagyományba és a népi kéziratos daloskönyvekbe bekerült változatok 46 A szöveg négy lapon olvasható Honfi aláírással. A Bartal-hagyatékból került elő. Bartal és vele rokon családok iratai 1825-1914. GVM Levéltár 17. doboz, a) csomó. 47 DÉGHL. 1952.184. p.
