G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
397 pont viseli a nevét, szobrot állítottak neki 1955-ben, kétszer kapott emléktáblát. Igaza van Hatvany Lajosnak: „Mialatt a kastély rég elfeledett hercege (...) szórakozott Párizs erdejében, azalatt Petőfi azzal tette emlékezetessé a gödöllőit, hogy annak szélén, egy kis parasztházban, a mindennapi véknyán szelt kenyérért egy angol ponyvaregényt fordított magyarra. Sic fata tulerunt." 12 2 Többet beszélünk-írunk a kis mezőváros nevét az irodalomtörténetbe emelő, kötelező olvasmánnyá lett költő rövid gödöllői tartózkodásairól, mint a kastély hercegi rangban lévő uráról. SINA GYÖRGY MINT JÓKAI ARANYEMBERE Feltételezhetően Sina György volt Jókai Mór modellje Az arany ember című regény főszereplője, Timár Mihály alakjának a megformálásához. A gödöllői kastélyt is birtokló gazdag bankár irodalmi ábrázolása, aki a kapitalizmus gazdálkodását, szellemét, liberális mentalitását hozta az addig teljesen feudális rendszerű településre, nem érdektelen Gödöllő számára. Jókai Mór (1825-1904) Az arany ember című regényt 1872. január 1. és szeptember 22. között 121 folytatásban közölte a Jókai szerkesztésében megjelenő gazdasági és politikai napilap, A Hon, mely nagy népszerűségét a folytatásos regényeknek köszönhette. Könyv alakban az Athenaeum adta ki 1872-ben öt kötetben. Az író legjobb regénye, esztétikai szempontból életművének „diadémja", ahogyan Németh G. Béla nevezi, 123 és az író is ezt tartotta legkedvesebb alkotásának. Mindenképpen ez a legnépszerűbb műve, ifjúsági regényt, színdarabot írtak belőle, háromszor megfilmesítették, számos nyelvre lefordították. A szakirodalom két személyt nevez meg, akik modellül szolgálhattak az írónak Timár Mihály alakjának megformálásához. Eötvös Károly azt állítja, Domonkos János, a gazdag komáromi kereskedő volt Jókai modellje, 12 4 Herein Károly pedig, a Kispest monográfia szerzője legalább ugyanolyan határozottsággal jelenti ki, hogy Timár Mihály nem más, mint a Bosporus partjáról jött, ismeretlen és titokzatos, gazdag Sina György. 12 5 Sina Györgye tehát Jókai aranyembere? Oltványi Ambrus, a Jókai kritikai kiadás sajtó alá rendezője szerint szó sincs róla. „Teljes képtelenség lenne [...] id. Sina Györgyben Timár Mihály alakjának »modelljét« látni - és erős fenntartással kell fogadnunk a Jókai regényhősének életbeli mintájára vonatkozó más feltevéseket is." 12 6 Noha Jókai maga Az arany emberhez csatolt Utóhangokban azt vallja, hogy többek között azért ez a műve a legkedvesebb regénye, mert az alakjai mind jó ismerősei, ki korábbról, ki későbbről. Az Utóhangok végén még egyszer megerősíti, hogy „azok az alakok és helyzetek mind megvoltak valósággal". Nincs adatunk arra, hogy az író ismerte volna személyesen a Sina család bármely 122 HATVANY L. 1989. 647. p. 123 NÉMETH G. B. 1981. 39. p. 124 EÖTVÖS K. 1906. 237-242. pp. 125 HEREIN K. 1937.13-14. pp. 126 JÓKAIM. 1967. 336. p.
