Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

GELLÉR KATALIN: ÚJÍTÁS ÉS TRADÍCIÓVÁLLALÁS

JEGYZETEK 1 Petrovics Elek: A gödöllői telep kultúrtörekvéseiről. Magyar Iparművészet 1909. 7. 2 „Egy nagy - legnagyobb - kincset ismerünk, ezt ápoljuk, keressük: az élethez való örömöt. [...] Egyedüli segítőnk ebben a magunkhoz és másokhoz való szeretet. [...] Ami azután, eme ujjongó életi öröm nyomán - mindennapi munkálkodásunk eredményeképpen - kezeink alól kikerül, - ez a mi művészetünk." Körösfői-Kriesch Aladár: Művészi Programm (sic!). Magyar Iparművészet 1909.3.; William Morris gondolatát - „a művészet az előállított munka közben érzett gyönyörnek a kifejezése" - először mottóként a Mit jelent hát a kalotaszegi művészet? című cikkében idézte. Magyar Iparművészet 1903.250. 5 Nagy Sándor: Életrajzunk. Közli: Szabó Krisztina Anna. Ars Hungarica 1996/1.107. 4 Petrovics Elek: í. m. 4. 5 „Tolsztoj Leó él messze valahol. Ruskin is volt valamikor a világon, sőt Rosetti (sic!), Burne-Jones, és művészetet csináltak preraffaelita festők. Ennek mind meg kellett történni, hogy a pókhálós magyar kultúrában jöjjenek szandálban járó késő utódaik". Bölöni György: A gödöllőiek. In: Képek között. Budapest, 1967.113. 6 Sztrakoniczky Károly: Kriesch, Nagy Sándor és a gödöllőiek. Alkotmány 1909. szeptember 23. 8-9. 'Tövis [Rózsa Miklós]: A gödöllőiek. A Hét 1909. szeptember 19. 635-636. 8 Genthon István: A magyar művészet a Millenniumtól a Tanácsköztársaságig. In: A magyarországi művészet története. Budapest, 1970. 476.; Kállai Ernő a magyar művészet „elvont szellemi spekulációk" megfogalmazásában való gyengeségét hangsúlyozta, többek között a gödöllőiek példájára hivatkozva: „A mi spíritualitásunk valahogy vegetáriánusok és krisztiánusok, szentelt vizek és fogyasztó kúrák képzetét kelti" - írta. Kállai Ernő: Új magyar piktúra. 1900-1925. Budapest, 1990 (2. kiadás). 170. 9 Lyka Károly: Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig. Magyar művészet 1896-1914. Budapest, 1983, Corvina. 75. 1

0 Az avantgárdot Ferenczy Károly és Nagy Sándor is negatívan ítélte meg. Ferenczy 1907. április 29-én írt levelében a „Rippl-Gauguinféle embereket" szembeállította a „természetelvűekkel". (Ld.: Genthon István: Ferenczy Károly. Budapest, 1963. 122.) Nagy Sándor a „torzítás" ellen hadakozva készítette a Művészet berkeiben című tollrajzát, amely elsősorban Kernstok Károly műveinek paródiája (Id.: Húsvét, a Céhbeliek első könyve. Békéscsaba, 1914, Tevan). 1

1 Nagy Sándor: Átmenetek a nagy életközösségbe. Budapest, é. n. Athenaeum, 2. 1

2 Szabadi Judit: A magyar szecesszió művészete. Festészet, grafika, szobrászat. Budapest, 1979, Corvina. 73. 1

3 Nagysándor levele Geró Ödönnek. Veszprém, 1902. április 10. MNG Adattár, ltsz.: 15597/62. 1

4 Kriesch Aladár: Ruskinról s az angol praerafaelitákról. Budapest, 1905, Franklin. 50. 1

5 Kriesch Aladár: i. m. 50-51. 1

6 Nagy Sándor buddhista szellemű megemlékezésében leírja barátja életét, a népművészetről vallott gondolatait. Körösfői-Kriesch Aladárról. Nagy Sándor emlékbeszéde 1922. május 14-én. Magyar Iparművészet 1922. 37-41. 1

7 Nagy Sándor: A nép háza. Népmívelés 1907, 205. 1

8 „Minden művészeti áramlat a népek szerint differenciálódik" „[...1 mindig a kor művészi eszméit fejezték ki törzsükben, de ágaik, virágaik az egyes népek művészi vérmérsékletéről adtak képet." Lyka Károly: Szecessziós stilus - magyar stílus. Művészet 1902.178,169. 1

9 Lyka Károly: i. m. 178. 2

0 Kitüntetett művészek lajstroma. Képzőműv.Társ. Budapest, 1912.13. 2

1 A farizeus és publikánus i. h. A farizeus és a szegény vámos címen közölve. Magyarság 1933. december. 10. (melléklet) 2

2 Ld. E. M. Kraft: C. W. Schümann: Katalog der Meister der Hamburger Kunsthalle. Hamburg, 1969. 2

3 Kriesch Aladár: Szabó Károly. 1895, temp. o. v. 81 x 64 cm, j.b.l. 95, MTA. Azonosítási sz.: 4; BudenzJózsef. 1895, temp. o. v. 81 x 63 cm, j.j.f. monogram 95, MTA. Azonosítási sz.: 145. 2

4 Kriesch Aladár: Abt Klotild portréja. 1887, o. v. 60 x 52 cm, j.b.f. monogram 87, Budapest, magántulajdon; első kiállításon szereplő műve is portré volt [Abt Antal arcképe, 1886) a Képzőművészeti Társulat őszi tárlatán. 2

5 Körösfői-Kriesch Aladár: Madonna. 1908, fa, temp, j.b.l. monogram, 908, átm. 90 cm, 136 x 116 cm, mgt. 2

6 Idézi: Gy. N. (Gyöngyösi Nándor): Magyar mesterek. Nagy Sándor. Képzőművészet 1932.100. 2

7 írásban is publikálta párizsi emlékeit, amely Párisi emlékek címen, folytatásokban jelent meg az Élet 1922-es évfolyamában. 2

8 Idézi: Gy. N.: i. m. 101. 2

9 Art et Décoration Paris, juillet-décembre. 1898, Tome 111. 95. 3

0 Péladan: De Parsifal ä Don Quichotte. Le secret des troubadours. Paris, 1906. 6. 3

1 Székely Bertán levele Nagy Sándornak. 1891. január 14. Székely Bertalan válogatott művészeti írásai. Budapest. 1962.154-155. 3

2 Nagy Sándor önélerajzát idézi G. J. (Gömöri Jenő) előszava. Nagy Sándor: Az élet művészetéről. Budapest, 1911. 4. 3

3 Nagy Sándor: Az élet... i. m. 7. 3

4 Nagy Sándor levele Gerő Ödönnek. Veszprém, 1902. április 25. MNG Adattár, 15591/62. 3

5 Nagy Sándor: Átmenetek a nagy életközösségbe. Budapest, é. n. Athenaeum, 2. Vö. Csontváry Kosztka Tivadar: A lángész; Csontváry levelezéséből. In: Csontváry-emlékkönyv. Válogatás Cs. K. T. írásaiból és a Csontváry-irodalomból. Művészet és elmélet, (szerk. Gerlóczy Gedeon és Németh Lajos) Budapest, 1976, Corvina. 60-65, 97-98. 3

6 Reprodukálva: Művészet 1905. 13., 16. „A Zseni az, aki „a multakon. a rothadásnak indult eszméken könyörtelenül végigszánt" - írta Nagy Sándor Lyka Károlynak (Veszprém, 1904, I.e.). 3' Ld. illusztráció L. N. Tolsztoj: Gyerekek a világ dolgairól című kötethez. Budapest, 1921, Pán. 3

8 Babits Mihály: Halálfiai. (1927). Budapest, 1984. 365. 3

9 Kosztolányi Dezső: Négyesi László. In: Kortársak. Budapest, é.n. 196. 4

0 Ruskin tanítását a következőképpen foglalta össze Geőcze Sarolta: a „szép cultusa által reformálni a társadalmat erkölcsileg". Geőcze Sarolta: Ruskin élete és tanítása. Budapest, 1903. 69. 4

1 Nagy Sándor ex librist rajzol Madzsar számára. Duczynska (Ducinska) Irma (Lemberg 1869 - München 1932); Gál István: „Rosti Magdolna", a Nyugat rejtélyes angol szakértője. Irodalomtörténet 1976/4, 942-951. Ebben a körben találkozhattak az otthonról és életmódról velük megegyező nézeteket hirdető Schwimmer Rózsával is. 4

2 Nagy Sándor: Mammon. 71 pénz imádata, p. cer. akv. 375 x288 mm, MNG G.O. ltsz.: F.79. 34. 4

3 Tolsztoj Leó gróf: Kiáltvány az emberiséghez. Dr. Schmitt Jenő előszavával. Budapest, 1904. 54. 4

4 Kriesch Aladár: Mit jelent hát a kalotaszegi művészet? Magyar Iparművészet 1903. 252. 4

5 Nagy Sándor: Bolsevizmus és a művészet. Magyar Iparművészet 1919. 48-49. 4

6 A festmény keletkezését és tartalmát Lyka Károlynak Veszprémben, 1902. április 7-én kelt levelében írta le. MTA MK1 Adattár, MDK-C1-17A335. 4

7 Catalogue du Salon de la Rose-Croix. Paris, Galerie Durand-Ruel, 1892, 6. 4

8 A szélesebb közönség William Morrist először nem mint írót, művészt ismerte, hanem mint szocialistát. Supka Géza: Költők, iparművészek (Az angol praerafaelisták). Magyar Iparművészet 1905. 29-30. 25