Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

GELLÉR KATALIN: ÚJÍTÁS ÉS TRADÍCIÓVÁLLALÁS

4

9 Reprodukálva: Művészet 1905.12. 5

0 Diner-Dénes József: Múlt és jövő. Élet 1891/7-9.198. 5

1 Borbély Sándor: Tükörkép Juhász Gyuláról. Budapest, 1999, 19. Feltételezhető, hogy Juhász Gyula és Nagy Sándor ismerték egymást. A Paletta szegedi kiállításán (1905) főként Juhász Gyula festőbarátai szerepeltek. A kiállítók között volt Juhász Árpád, Nagy Sándor és Undi Carla is. Juhász Gyula Összes Művei. Prózai írások 1898-1917. Budapest, 1968. 655-56. 5

2 Schmitt Jenő levele Nagy Sándornak. Budapest, 1901. december 31., magántulajdon. "Schmitt Jenő levele Nagy Sándornak. 1898. április 19., magántulajdon. "Schmitt Jenő levele Nagy Sándornénak. Berlin-Schmargendorf, 1909. szeptember 1., magántulajdon. 5

5 Die Gnosis című munkája 1903-ban jelent meg Lipcsében. 5

6 Schmitt Jenő: Művészet, etikai élet. szerelem. Migray József előszavával és bevezetésével. Budapest, 1917, Táltos. 52. 5

7 Schmitt Jenő: i. m. 45. 5

8 Nagy Sándor: Párisi emlékek. Élet 1922. 234.: A teozófia itthon is ismert volt. 1905-ben Budapesten járt és előadást tartott egyik jeles képviselője, Annie Besant angol teozófus. 5

9 Moiret Ödön hagyatéka, Bécs, MAK [Österreichisches Museum für angewandte Kunst] ltsz.: 66/1-27, 86/1-5. 6

0 Ld. Dr. Rudolf Steiner: Az emberi fejlődés útjai. Budapest, é. n. 6

1 Nagy Sándor: Mit mesél a Notre-Dame facadja (sic!) 1-11. Műcsarnok 1899. április 2.164-167., április 16. 195-196. 6

2 Kriesch Aladár: Hitvallásunk. Művészi Ipar 1905. szeptember 15. 6

3 Nagy Sándor: Művészi hitvallások. Művészet 1903. 266-274.: Mese az Egészélet szigetéről. Közművelődés 1907. 26-28. 6

4 Körösfői Aladár: Gallén-Kalela Axeli művészetéről - vagy: a nagy passzióról és az ősi szimbolumok jelentőségéről. Művészet 1908.190. 6

5 Nagy Sándor: Művészi hitvallások, i. h. 271. 6

6 Nagy Sándor: Művészi hitvallások, i. h. 273. 6

7 Albert Aurier: Oeuvres posthumes. Paris, 1893. 210. Saját fordítás. 6

8 Nagy Sándor: Az élet... i. m. 29-30. 6

9 Nagy Sándor: Mese az Egészélet szigetéről. Népmívelés 1907.28. 7

0 Reprodukálva: Magyar Iparművészet 1909. 24. 7

1 Platón: A férfiak és nők egyforma alkalmazásának előnyei. Állam. Ötödik könyv. In: Platón Összes Művei. Budapest, 1984,11. k. 321. 7

2 Kriesch Aladár: Mit jelent hát a kalotaszegi művészet? i. m. 250. 7

3 Körösfői Aladár: i. m. 191. 7

4 Nagy Sándor: Üvegfestmény-terv. p. akv. 205 x 300 mm, Stuhlmann Patriknak ajánlva, Gödöllő, mgt. A terv alapján kivitelezte L. Szabó Erzsébet az 1990-es években a gödöllői premontrei kápolnában. 7

5 Kriesch Aladár: Mit jelent hát a kalotaszegi művészet? i. m. 255. 7

6 Körösfői-Kriesch Aladárról, i. m. 39. 7

7 Koronghi Lippich Elek: Hogyan lesz magyar architektúra? A Ház 1908. 2. 7

8 Itt jelent meg Kriesch Aladár körösfői templomot ábrázoló rajza is. Magyar Iparművészet 1903. 262-263. 7

9 Az 1880-as évek végén a finn művészek, mindenekelőtt Akseli Gallen-Kallela úgy tartotta, hogy a Kalevala ban ábrázolt életforma még fennmaradt Finnország legkeletibb területén, Karéliában. Salme Sarajas-Korte: Akseli Gallen-Kallela misztikájáról. Ars Hungarica 1893/2. 303. 8

0 Kathy Imre: A korszerű nemzeti építészet útján (A magyar szeceszsziós építészet népi-nemzeti iránya). Ars Hungarica 1980/1.129. 8

1 Nagy Sándor: Dunántúli faoszlopok. Magyar Iparművészet 1903. 228. 8

2 A népi figurák az 1870-es évektől nem csak etnográfiai témát, hanem magát a mítoszt jelentették. Sinkó Katalin: Az Alföld és az alföldi pásztor mint orientális téma a hazai és külföldi festészetben. In: Népi kultúra és nemzettudat. Budapest, 1991. 83-89. 8

3 Kriesch Aladár: Mit jelent hát a kalotaszegi művészet? Magyar Iparművészet 1903. 252. 8

4 Nagy Sándor: Átmenetek a nagy életközösségbe. Budapest, é. n. Athenaeum. 1-2. 8

5 Komárik Dénes: Fotódokumentumok Feszi Frigyes és Feszi László hagyatékából. Ars Hungarica 1992/1. 51-es kép. 8

6 Sümegi György: A kecskeméti művésztelep és alkotóház. Budapest. 1998. 51. 8

7 A Fischer-féle kerámiatárgyakat Kiss Horváth László azonosította. 8

8 Kriesch Aladár levele. Gödöllő, 1905. március. 4. MNG Adattár ltsz.: 15631/1962 8

9 Kriesch Aladár levele, id. fent. 9

0 Interieur kiállítás a Műbarátok körében. Budapest, 1904. április 5május 1. (sajtó alá rendezte Czakó Elemér dr.) 9

1 Undi Mariska: Művészi fejlődésem - tanulságaim. Magyar Iparművészet 1912. 58. 9

2 Nagy Sándor: Életrajzunk. Közli: Szabó Krisztina Anna. Ars Hungarica. 1996/1.108.: a kérdésről Id. Nagy Sándor: Mese... i. m. 35-36. 9

3 Nagy Sándor: Szövött faliszőnyeg. R: Mintalapok 1900. VI. évf. IV. füzet 9

4 Nagy Sándor: Lepkés selyemhímzés. Mintalapok 1901.3. sz.; Záródísz, p. tus, 185 X 235, jelzett, ÍM ltsz.: KRTF 1983; Doboz tervrajza, p. cer. tus, akv. 280 x 350 mm, jelzett, ÍM ltsz.: KRTF 1984; Kézitükör hátlapjának terve, p. tus, akv. 280 x 167, jelzett, IM ltsz.: KRTF 1982. 9

5 Undi Mariska: Asztalterítőnek való minta. Mintalapok 1902. IV. füzet 9

8 Reprodukálva: Magyar Iparművészet 1906.196-197,198. 9

7 Nagy Sándor levele ismeretlennek. Gödöllő, 1910. január 6. MNG Adattár, ltsz.: 1707/1923. 9

8 Juhász Árpád: Gödöllői táj. 1910 k. o.v. 60 x 220 cm. Blitz, a magángyűjtők galériája. Téli képaukció, 1999. nov. 29. Katalógus 68-69. 9

9 Reprodukálva: Művészet 1905.1-3, 6-7,10-11,14-15,18-19,22. 10

0 Reprodukálva: Művészet 1905.17. 10

1 Hasonló hangulatokat, érzéseket fogalmaz meg Nádai Pál a rokokóról, az empire-stílusról és biedermeierről szóló, poétikusan csapongó írásaiban. Az élet művészete. 1-11. Budapest, 1914, Franklin Társulat. 10

2 Dr. Dienes Valéria: Művészet és testedzés. Magyar Iparművészet 1915. 226-228, 237. 10

3 Basics Beatrix: Az eredetmonda feldolgozásai Székely Bertalannál és a „gödöllői iskolában". In: Gödöllőiek, szentendreiek. Studia Comitatensia 10. Szentendre. 1982. 51-69. 10

4 Nagy Sándor levele Róth Miksának. Gödöllő, 1942. május 3., magántulajdon. 10

5 Ld. pl. a Magyar Iparművészet 1911-es számában közölt Székely Bertan-vázlatok (Szent László, Szent Erzsébet) és Nagy Sándor szabadkai szentkirály-ábrázolásai (Szent László) közötti hasonlatosságot. Magyar Iparművészet 1911. 89. 10

6 Nagy Sándor még itthon 1899 nyarán megismerkedett Ser Francescóval, aki pártfogásba vette Rómában, megismertette Franz von Rhodennel ís. Nagy Sándor: Életrajz-töredék. MNG Adattár, ltsz.: 6883/1953. 10

7 Moiret Ödön: Plakett. 1908, bronz, Bécs, MAK Könyvtár, ltsz.: 157/4. 10

8 Körösfői-Kriesch Aladár: Fieber Henrik emlékezete. Magyar Iparművészet 1920.15-16. 10

9 Edmund Moiret: Stadt des Neuen Lebens. Kézirat, Bécs, MAK. Könyvtár, ltsz.: 1/47. 11

0 Remsey György: Szecesszió, spirituális művészet. 1. rész. Vigília 1973. november. 754.