Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
ŐRINÉ NAGY CECÍLIA: A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY
A textiltechnikák rajza: egyszerű vászonszövés, slicckilim, hasürözés, ógobelin (az egyszerű szumákszövés hátoldala), gördesz csomózás, szénné csomózás, varrott szúrnák, fogazás, egy szálon való fordulás, scherrebeck (egyszerű kapcsolás). A rajzokat Mátéfy Györk készítette ő majd beszámol tapasztalatairól s egyúttal megteszi councret javaslatait a fonalfestést s a műhelyelrendezést illetőleg." 2 8 Tehát ismét anyagi nehézségekbe került a műhely, s ez készíti elő talán 1907 őszétől az iparművészeti iskola Tanműhelyévé való kinevezését. 1907 a legjelentősebb év a gödöllői szőnyegszövés szempontjából, állami támogatással ekkor mint az Iparművészeti Iskola Szőnyeg Tanszaka működött, és Körösfői-Kriesch Aladárt kinevezték a tanszak tanárának. így az ipar- és művészoktatás kedvezőbb támogatása miatt a műhelymunkát jobban tudta támogatni a minisztérium. Ezután több ösztöndíjas fiatal iparművészjelölt került Gödöllőre pályázati úton, vagy műhelygyakorlatra. 2 9 Természetesen a ruskini elveknek megfelelően rendkívül fontos szerepet tulajdonítottak a jó és szép kivitelezésnek, így nagy becsben tartották a művészek mellett az ügyes kezű szövőlányokat is. Frey Rózsa 1907-ben a Szövőműhely vezetője lett. Undi Carla az Iparművészeti Iskola ösztöndíjasaként műhelyrajz-készítést tanított. A sikerek sem maradtak el. Margitay Ernő az 1907-es tavaszi kiállításon több, Gödöllőn készült művészi szőnyeget is dicsérőleg említett. 3 0 Körösfői-Kriesch Aladár 1907ben, az Iparművészeti Társaság Tavaszi Kiállításán állami aranyérmet kapott, ugyanebben az évben a pécsi kiállítás nagydíját is elnyerte a tanműhely. Meghívásuk volt a cannes-i textilkiállításra is. A képszőnyegek mellett párnák, pamlagtakarók, torontáli és csomózott padlószőnyegek is készültek Gödöllőn. A technikai sokféleség is bővült, a csomózott textilek mellett a szövésfajták száma is növekedett. Az ógobelin, a skandináv gobelin és a hagyományos gobelin mellett a szúrnák 3 1, a torontáli, a kilim módszerekkel találkozunk a népi vászonszövés mellett. Szakmai felkészülésben, a szövőnők számában szép fejlődés figyelhető meg az 1907-től 1909-ig terjedő időszakban. Természetesen az anyagi támogatottság és a megrendelések száma is jelentősen hozzájárult a fejlődéshez. Ezekben az időkben olvashatunk legtöbbet a szövőműhely telephelyének kérdéséről, 1907-ben készülnek Thoroezkai Wigand Ede és Medgyaszay István építészeti tervei a szövőiskolához, amely végül is a sok kérő levél ellenére sem valósult meg, holott már a telek is biztosítottnak látszott. 1908-ban ismét felvetődik a műhely anyagi támogatottságának kérdése, és KörösfőiKriesch Aladár tárgyalást folytat egy esetleges szőnyegértékesítési ügyben. 3 2 A következő év eredményeit már az 1909-es Nemzeti Szalon-beli kiállításon mutatták be. Ez a bemutatkozás a gödöllői művésztelep egyetlen együttes kiállítása. A kiállításon szép számmal szerepeltek textilek. A művésztelep eddigi eredményeit legjobban Petrovics Elek 71 gödöllői telep kultúrtőrekvéseiről című írásából ismerhetjük meg. 3 3 „Az iparművészet újabb fellendülése éppen azzal indult meg, hogy ízléses művészemberek álltak szolgálatába, s megtisztítva az egyoldalú üzleti szellemtől, felemelték a művészet tisztább levegőjébe. Azóta van újra igazi iparművészet, amelynek termékeit nemcsak a tervezésükben nyilvánvaló művészi lelemény, továbbá formáik, színeik, vonalaik kellemessége teszi széppé, hanem mindenekelőtt célszerűségük, az anyag jósága és gondos előállításuk." „A gödöllői szövőiskola példát akar mutatni arra, hogyan lehet gyár nélkül, anilin nélkül művészi becsű és hosszú életre szánt szőnyeget előállítani. Ezért gondosan kutatják a régi, nemes technikákat, s megpróbálják őket híven, eredeti mivoltukban felfrissíteni. Legtöbb a csomózott 103
