Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
ŐRINÉ NAGY CECÍLIA: A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY
(perzsa és smyrna) szőnyegből készül, de jut hely egyéb technikáknak is, így a szumák, a scherrebeck-féle és a torontáli szövésnek. Anyagul hazai - különösen erdélyi gyapjút használnak, amely jósága ritkítja párját." 1910-ben már mintegy húsz növendék dolgozott a gödöllői szövőiskolában. Ekkor adták közre a szövőműhely árjegyzékét 3 9 is, melyből több információhoz juthatunk. 1912-ben Frey Vilma mint az Iparművészeti Iskola ösztöndíjasa készíti a műhelyrajzokat 3 5, 1913-ban Frey Rózsa a svédországi Mórába utazik tanulmányútra, ahol a növényi festés lehetőségeit tanulmányozza. 3 6 A fentiekben láthattuk, hogy sokat foglalkoztak a természetes anyagok természetes festésével. Kis Valéria alkalmazásánál fontos volt, hogy értett a növényi festéshez, majd Belmonte Leo újabb franciaországi tanulmányokat folytatott a növényi festés elsajátítása érdekében 1907-ben. Petrovícs Elek 1909-ben írja, hogy talán már a következő évtől maguk festik a fonalat Gödöllőn. 1913-ban Frey Rózsa Mórába utazik tanulmányútra. Egy 1906-ban írt levelében olvashattuk, hogy Körösfői-Kriesch Aladár lemond a festőnövények termesztéséről. Tudjuk, hogy l-l kg gyapjú megfestéshez sok esetben kétszer-háromszor annyi súlyú virágsziromra ís szükség lehet, amelynek a termesztéséhez igen nagy méretű terület szükséges, nem beszélve még a termesztéshez szükséges időről és munkáról. Termesztés esetén csak egy- vagy kétféle festőnövényről lehetne szó, ami nagyon kevés egy szövőműhely esetében. A festőnövények gyűjtése inkább azokon a területeken gazdaságos, ahol a növény a természetben megtalálható. Tehát a tervek ellenére növénytermesztésre valószínűleg nem került sor még úgy sem, hogy 1913-ban Mórából Frey Rózsa magokat küldött. 3 7 A fonalfestés lehetőségeit, ami lehet növényi és állati eredetű alapanyagból, érdemes külön megvizsgálni. Ismerve a szövőműhely munkáit, inkább gyapjúalapú fonalak festésével kísérleteztek. A gyapjú festése is meglehetősen helyigényes, nagyon sok odafigyelést, szakértelmet igénylő tevékenység. A szövőműhelyben egy-egy ember festhetett, például Kis Valéria tudhatta a jó minőségű, tiszta, vegyileg még nem kezelt, nem kevert szálú gyapjú festését. Ismerhetett különféle pácolási eljárásokat, amelyeknek meg kellett sok esetben előzniük a fonal festését. A tökéletes gyapjú kiválasztását viszont nem várhatjuk el a szövőiskola művészeitől. A fonalfestő üzemek a birka lenyírásától folyamatosan felügyelik a gyapjú sorsát. (Folyóvízben mosását, zsírtalanítását, fésülését stb.) Ezek a fázisok befolyásolják a fonal festhetőségét. Még így is lehetnek problémák a színezésnél, hiszen más színt, más árnyalatot kapunk a pácok összetételétől függően. A festőnövények színező hatása, színintenzitása, tartóssága függ attól, hogy friss vagy szárított a festőnövény, de még attól is, hogy milyen Nagysándor Temesvárra készített latin feliratos szőnyege, részlet típusú földben termett (meszes, savas). 3 8 Tehát akkor, amikor Németeleméren Kovalszky Sarolta panaszkodik, hogy nem tud megfelelő színt előállítani, és sok szomorú tapasztalata van a Monarchia leghíresebb festői részéről, akkor a fentiek alapján csak kisebb kísérleti jellegű fonalfestés feltételezhető a gödöllői szövőműhelyben. Tehát a gödöllői szőnyegeket csak egész kis százalékban készítették saját festésű fonalból. A szőnyegekre jellemző tulajdonságok, amelyek a természetes anyagok használatából vezethetőek le, vásárolt anyagoknak tudhatók be. 3 9 A tízes évek első felében a nagyobb állami, épületdíszítő megbízatásaik miatt keveset terveztek a gödöllői művésztelep vezető mesterei a szövőiskolának. A világháború kitörése - 1914 - alapjaiban rendítette meg a gödöllői szövőműhelyt, a vezető tervező művészek, a férfiak valamilyen módon a hadügy szolgálatába voltak kénytelenek állni, ami kit fizikailag, kit lelkileg tett tönkre. A szövőlányok létszáma is megcsappant, az állami anyagi támogatottsággal együtt. A munka azonban tovább folyt. Körösfői-Kriesch Aladárt az Iparművészeti Társulat alelnökévé választották. A gödöllői műhely továbbra is szerepelt az Iparművészeti Társulat tárlatain, a Céhbeliek 11. kiállításán és a Nemzeti Szalonban. Ezenkívül külföldi tárlatokon is, így Németországban, Stockholmban, San Franciscóban. A szövőiskoláról így írt Koronghi Lippich Eleknek levelében KörösfőiKriesch Aladár Temesvárról 1915. december 3-án: 9 0 „[...] szövőiskolánk eléggé megvan. Csodálkozom inkább, hogy dacára a háborúnak vannak megrendeléseink. Ez különben jórészt Fieber érdeme - ki igazán nagy búz-
