G. Merva Mária - Heltai Miklós: '48 kultusza- Kiállítás a Gödöllői Galériában (Gödöllő, 1998)

hajszálakból szőve, mézeskalács ütőformán, melyre ráírták: „Kossuth-szobrok gyors előállításához." Petőfi Sándor vésett fémbot csúcsán jelenik meg, Sárközy Szeráf Ferenc, óbudai hajógyári munkás 1870-ből származó alkotásán. Valószínűleg a kiegyezés utáni enyhültebb légkörű időből származnak a nyíltan, egyértelműen fogalmazó, üzenő feliratokkal ellátott tárgyak. Egy 1876-ból származó pálinkásüvegen olvasható: „Éljen Kosutt meg az haza mind az ki az negyvennyoccat tartja az Isten éltesse." A hódmezővásárhelyi olvasókör a következő szöveget véste 1885-ben a névnapi ajándékként Kossuthnak Turinba küldött ezüst tintatartóra: „Kossuth Lajosnak az 1848/49iki alkotmány Teremtőjének örök tisztelete zálogául." Gyártottak honvédalakú pálinkás butellát, „Éljen Kossuth Lajos" feliratú tányért és gyári kőedényt, mézeskalács iitőformát, mely huszárt ábrázol 48-as viseletben. Egy Kossuth halála alkalmából készített emlékbögrén a következő szöveg olvasható: „Isten veled/ Sír a nemzet sír a haza/ Sír a honnak kicsi nagyja/ Sír az egész Magyarország/ Műved volt a nagy szabadság/ Isten veled Kossuth Layos/ Isten veled hazánk fia." Olvasva ezeket a szövegeket, úgy tűnik, mintha igaza lenne Féja Gézának: „Kossuth a szabadságharc bukása után egyre inkább kifelejtődött a magyar vezető réteg politikájából, néphagyománnyá vált, visszatért a mélybe, ahonnét jött..." A tárgyi anyaghoz kell sorolnunk azt a sok zászló- és koszorúszalagot, melyeket különböző évfordulókon, március 15., világosi fegyverletétel, aradi vértanúk napja, egy-egy 48-as szereplő halála, emlékművek avatása, szoborleleplezések stb. alkalmával készíttettek magánszemélyek, egyesületek, olvasókörök, gazdakörök, különféle társaságok. Ezek a tárgyak általában közgyűjteményekben találhatók, de egy-egy jelentős évforduló mindig felszínre hozza, hogy sok ide kapcsolható anyag lappang magángyűjtőknél és magánembereknél. Szép példa erre az az Aradról Budapestre került család, amelyik nemzedékről nemzedékre adta és ma is ereklyeként őrzi azt az elnyomatás éveiből származó tárgyegyüttest, amely a szabadságharcot idézi. S október 6-án az unoka is gyertyát gyújt a vértanúk emlékére, ahogyan a nagymamától tanulta. A kultúra minden területére kiterjedő kultusz jelen volt a viseletben is. A magas, széles karimás, strucctollas fejfedő, az úgynevezett Kossuth-kalap viselése 1849 után forradalmi tettnek számított. A Kossuth-szakáll annyira veszélyes és felségsértő volt, hogy 1852-ben kormányrendelet tiltotta meg a viselését. Arany János legnépszerűbb arcképe az a Barabás Miklós litográ11