Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Néprajz - Várkonyi-Nickel Réka: A családi élet és a közösségi élet rendje a színterei a salgótarjáni acélgyári kolónián a második világháború előtt
XL. KÖTET NÉPRAJZ A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2017 A CSALÁDI ÉLET ÉS A KÖZÖSSÉGI ÉLET RENDJE ÉS SZÍNTEREI A SALGÓTARJÁNI ACÉLGYÁRI KOLÓNIÁN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐTT VÁRKONYI-NICKEL RÉKA MTA Néprajztudományi Intézet, Budapest A közösség fogalmának több megközelítése létezik, attól függően, hogy melyik tudomány területéről közelít hozzá az ember. Szociálpszichológiai megközelítésben a közösség túlmutat a csoporton, mert értékeket involváló fogalom.1 „A közösség mindig a tagok önkormányzatának elvén, a jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozott mérlegén nyugszik. [...] a közösség egyszerű emberi együttesből a csoportból csakis az önteremtés, az önmegalkotás és az önszervezés erőfeszítéseivel válhat közösséggé. ”2 A közösség fogalmának egyik vetülete a népi vagy falusi közösségeké. Paládi-Kovács Attila úgy fogalmazta meg, hogy „a népi közösség területileg is együttélő emberek olyan csoportja, akik egymással közvetlenül érintkeznek, s közöttük a társadalmi együttműködés folyamata a tevékenységek sorozatában valósul meg. Mindez a kölcsönös függés, az együttműködés és az egység gyakorlatát valósítja meg körükben, és a kollektivizmus magatartásformáit, gondolkodásmódját tudatosítja a közösségek tagjaiban. ”3 Sárkány Mihály szerint nem tekinthetők közösségnek „sem a valamilyen céllal [■ ■ ■] létrehozott társulások, sem az olyan együttélési formák, amelyekben nem teremtődik meg a kölcsönös függés, együttműködés és egységesülés folyamata. ’4 A történeti, néprajzi kutatások által használt közösségfogalmak szerint a falu minden esetben közösségként értelmezendő. Ez a közösség sokfunkciójú társadalmi csoportok összességét jelenti, amelyhez tagjaiknak kötődése leginkább születésük és házasságuk révén keletkezik. A falvakban lakók kapcsolatainak többsége hozzájuk hasonló, értékrendjüket osztó emberekhez kötődik, akiknek jó véleménye nagyon fontos a mindennapi élettevékenységek során. Ennek eredményeként a társadalmi ellenőrzés igen erős, a legkisebb nem megszokott dolog is azonnal széles körű megvitatásra kerül. A néprajz által vizsgált paraszti közösségeket helyhez kötöttség jellemzi, amelyben a kapcsolatok személyesek. A közösségek nem csupán vérségi, rokonsági vagy fiktív rokonsági alapon szerveződnek, a társadalomszerveződés másik meghatározó rendező elve a terület.5 A ház- és udvarközösség, a szomszédság (utca- és határbeli), a falurészek, városrészek közössége vezet el 1 CSEPELI 2014: 156. 2 PATAKI 1982: 238. 3 PALÁDI-KOVÁCS 2000b: 24. 4 Magyar Néprajzi Lexikon 1980. 330. 5 PALÁDI-KOVÁCS 2000b: 25. 318
