Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Művészettörténet - K. Peák Ildikó: Egy gyűjtő portréja (Mihályfi Ernőről)
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA.A Jl .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. I. Béke-Világkongresszus plakátjai. Rajtuk egy szokatlan formájú, meglepő kifejezései, bozontos galamb. Picasso első békegalambja. Ez a galamb bámulatosan rövid idő alatt eljutott a világ minden sarkába, és fészket rakott száz- és százmillió ember szívében. Talán még soha művészi alkotásnak ilyen ereje és ilyen hatása nem volt az emberiségre, mint ennek a galambnak. S ennek kettős - együttes - magyarázata van: formai és eszmei. Formailag tökéletes alkotás volt. Picasso tökéletes rajztudása szülte, eszmeileg pedig kifejezte mindazt a vágyat és akaratot, amely a népek szívében élt, kifejezte minden ember érzését, aki békét akart széles e világon. ”12 A békemozgalom, a „népfrontosság” egyébként a kor kultúr- és művészetpolitikájának nagyon fontos vonásaként belopta magát Mihályfi Ernő írásaiba is. Ez alól a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács elnökségének tagjaként sem vonhatta ki magát. „Három szobor állt, három új szobor, néhány hét óta a magyar Alföldön” írja 1957. szeptember 8-án a Magyar Nemzet hasábjain. „A ceglédi piacon Dózsa György szobrát állították fel augusztus 20-án, ott ahol híres beszédét tartotta a jobbágyokat fejő, kirabló, gyilkos, nemes urak ellen. A „ceglédi” Dózsát ábrázolja a szép szobor, a támadásra induló parasztsereg vezérét. ... Szimbólumok ezek a szobrok, jelképei egyebek közt, annak is, hogy milyen mélyre nyúlnak a népfront eszméjének történelmi gyökerei. Éltetői és élővé tevői a hagyományoknak, de egyben napjaink valóságának is részei, annak a hatalmas, mai történelmünket alakító valóságnak, hogy van, hogy él, hogy erős a népfront, a nemzetünk egységét kifejező és megvalósító Hazafias Népfront...”13 Az idézetben említett ceglédi Dózsa szobor egyébként Somogyi József szobrászművész alkotása, azé a Somogyi Józsefé, akinek számos tanulmányrajzát, illetve köztéri szoborhoz készült vázlatrajzát őrzi a gyűjtemény és aki Mihályfi Ernő síremlékét is elkészítette. A fenti Dózsa plasztikához készült öt vázlata szerepel a hagyatékban, jelezve, hogy Mihályfi Ernő nagyra értékelte az alkotást és a művészt egyaránt. A teljességhez mindenképpen hozzátartozik, hogy a gyűjteményben - Mihályfi Ernő utolsó éveinek kortársaiként - helyet kaptak a XX. század közepének kevésbé „pártszerű” művészeinek alkotásai is, így a kor nagy renitensének, Kondor Bélának grafikái, illetve szintén „engedetlen”, egy időre külföldre is távozó Szalay Lajos rajzai. A gyűjtemény anyagát áttekintve, megállapíthatjuk, hogy akár a XX. század első felében keletkezett klasszikus, illetve avantgárd alkotásokról, akár a második világháború után keletkezett művekről van szó, Mihályfi Ernőt elsődlegesen az igazán színvonalas, művészi értékkel bíró festmények, grafikák, plasztikák gyűj12 Mihályfi, 1977. 138. 13 Mihályfi, 1975. 118. 261
