A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Kazareczki Noémi: Szirmay-Kalos Margit munkássága rádiós tevékenységének tükrében

júegyeztető levél, kézirat szolgál. Herceg Ferencen kívül olyan művészek levelei maradtak fenn, mint Szép Ernő,

28 (6. kép.) Gál Gyula,

29 Várady Aranka,

30 és Harsányi Zsolt

31 levele. Interjúi során a művészek még dedikált fotóikkal is megajándékozták, mint például Harsányi Zsolt, Fedák Sári,

32 Beregi Oszkár.

33 Herczeg Ferenccel, „a hetvennégy éves kegyelmes úrral" 1936. májusában egy újabb riportot készített hűvösvölgyi villájában, Surányi Miklós

34 Egyedül vagyunk c. Széchenyi Istvánról szóló regényéről kérdezte a véleményét. Surányi szintén a konzervatív írók táborába tarozott, nem véletlen, hogy Herczeg elismerően nyilatkozott a regényről. A Prágai Magyar Hírlapon kívül a Pesti Hírlap számára is írt cikkeket, erről tanúskodik az Ásatások Tápiószelén c. írása is, melyet 1938-ban vetett papírra. Szinte minden irodalmi műfaj érdekelte - erről nemcsak színdarabjai, daljátékai tanúskodnak, de két, 28 Szép Ernő (1884-1953) költő, író, újságíró. Édesapja izraelita iskolában tanító, édesanyja varrónő. Gyermekkorában Debrecenbe költöztek és még tanuló évei alatt jelent meg első verseskötete 1902-ben, majd Budapestre költözött, és újságírással foglalkozott. 1908-tól a Nyugat, 1910-től az Est, 1925-től az Újság munkatársa. 1944-ben a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták, 1948-tól haláláig szegénységben élt. 29 Gál Gyula (1865-1945) színész. 1887-ben kezdte színpadi pályáját, 1896-ban az újonnan megújult Vígszínház, 1902-ben a Nemzeti Színház tagja, 1923-tól örökös tag. Széles skálájú színész volt, bohózati figuráktól a tragikus hősökig mindent elmélyülten alakított. 30 Várady Aranka ( 1886-1966) 1903-ban a Nemzeti Színház szerződtette, melynek 1923-tól örökös tagja volt. Művészetét visszafogottság és báj jellemezte. 1947-ben lépett fel utoljára, majd férjhez ment és külföldön telepedett le. 31 Harsányi Zsolt (1887-1943) író, újságíró, műfordító. 1910-től Budapesten Színházi hét címmel színházi lapot szerkeszt, amely később Színházi élet címmel jelent meg. 1913-ban a Budapesti Hírlap, aztán a Pesti hírlap munkatársa, a két világháború között az Új Idők állandó munkatársa, 1938-tól a Vígszínház igazgatója. Ő írta Paulini Bélával Kodály Háry János című dalművének szövegét. Színdarabokat, verses műveket is írt. Tagja volt a Petőfi és a Kisfaludy Társaságnak is. 32 Fedák Sári (1879-1955) színésznő, Rákosi Szidi színésziskoláját végezte, 1900-ban lépett színpadra a Magyar Színházban. Ezt követően a Népszínházban, majd a Vígszínházban és a Király Színházban szerepelt. Tagja volt a Magyar, a Vígszínháznak és a Fővárosi Operettszínháznak is. 194244 között az Új Magyar Színház vezető színésznője volt. 1944-ben a bécsi Donausender Rádió aktív munkatársa volt, ezért a Népbíróság egy év börtönre ítélte, büntetése letöltése után teljes visszavonultságban élt. 33 Beregi Oszkár (1876-1965) színész, rendező. Kolozsváron kezdte pályafutását 1895-ben, majd a Vígszínház első társulatának tagja lett. 1899-ben a Nemzeti Színházban játszott. Pozsonyban és Szegeden is volt gyakorlaton, 1907-ben Berlinben játszott. 1910-től ismét a Nemzeti Színház. 1930-40 között sok színházban szerepelt. 1945-ben csak egy szerepet kapott a Nemzetiben, ezután emigrált először Dél-Amerikába, majd az USA-ban telepedett le 1955-ben. Szinte élete végéig filmezett. 34 Surányi Miklós (1882-1936) újságíró, író. Jogi tanulmányait Pécsett végezte, 1908-ban Máramarosszigeten vármegyei allevéltáros, majd a Máramaros c. lap szerkesztője. 1908-ban került Budapestre, 1924-ben a Nemzeti Újság munkatársa lett, tagja volt a Petőfi és a Kisfaludy Társaságnak. Évekig a Budapesti Hírlap munkatársa volt. Regényei legnagyobb része történelmi tárgyúak, számos vezércikket és kritikát írt konzervatív szellemben.