A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Kazareczki Noémi: Szirmay-Kalos Margit munkássága rádiós tevékenységének tükrében

kézzel írott verse is azt bizonyítja, hogy versírással is próbálkozott.

35 Sokoldalúsága ezzel nem ért véget, mert Szűcs Ágoston zeneszerzőnek dalszöveget is írt, három szintén kéziratban megtalálható.

36 Két alkalommal próbált társszerzője lenni két elismert írónőnek, ezt bizonyítja a két válaszlevél, melyben mind a ketten elutasították az ajánlkozást. Az egyik levelet Zsigray Julianna

37 az Új Idők szerkesztőségéből küldte 1934. február 6-án, melyben közli, hogy már megállapodott egy ismert színpadi íróval. A másikat Harsányi Gréte

38 küldte 1935 áprilisában, aki társszerzőjét néven is nevezi - Pálosy Évát - és harmadik személyt már nem kívánt bevonni a munkába. Sajnos ebből a levélből sem derül ki, hogy pontosan milyen darabról volt szó.

39 Szirmay-Kalos Margit a Prágai Magyar Hírlapon kívül legtöbbször a Délibábban,

40 a Színházi Életben, Rádióéletben, Rádió Újságban, szerepelt, de ezekben a sajtótermékekben is főként a rádiós előadásait „ismertették". (Érdekes módon a Prágai Magyar Hírlap egyetlen példánya sem lelhető fel ezek között.) Valószínű, hogy férjhezmenetele után nemcsak a felolvasói, hanem újságírói tevékenységét is felfüggesztette. Férjével házasságkötésük után a Németvölgyi útra költöztek, ahol azonban házukat 1944-ben bombatalálat érte. (Sok dokumentumon és tárgyon nyomott hagyott ez az esemény). Ezután ők is Szirmay-Kalos Pálhoz költöztek Pestlőrincre.

41 Férje, Bertha István is csak 1945-ig dolgozott állandó szerződéssel a rádiónál - ezután már jobbára alkalmi munkái voltak -, s a házaspár együtt élte le hosszú, sokszor nehéz nyugdíjas éveit. Az írónő utolsó szereplése 1977-ben volt a Nők Lapja c. folyóiratban, Ady születésének 100. évfordulójának alkalmából. (7. kép.) Az év szeptemberében megkereste Földes Anna főszerkesztőt, hogy Adyval kapcsolatos cikket közreadna, mivel személyesen ismerte Ady Lajost és az „Édest". Természetesen a főszerkesztő asszony nagyon megörült ennek és vállalta is a közlést - némi módosítási javaslattal, mégpedig legyen benne a szerzővel egy interjú, hogy az olvasók is megtudják ki az, aki Ady Lajost és az „Édest" Pesti levél, Alkonyi csend, Budapest 1934 (KFM, kézirat). Vallomás, Ne búsulj kislány, Nem tudnám itt hagyni (KFM kézirat). Zsigray Julianna (1903-1987) Tanulmányit Budapesten folytatta, írásai a Nyugatban jelentek meg. 1929-ben elnyerte az Új Idők novella pályázatának első díját, majd a szépirodalmi hetilap munkatársaként dolgozott. A 30-as években ért népszerűsége tetőpontjára. Szűts Mara házassága (1931) c. művéből film is készült 1941-ben. Több film forgatókönyv írójaként is dolgozott. Harsányi Gréte (1897-1973) Harsányi Zsolt író testvére. Tanulmányait az egri felső leányiskolában és Budapesten folytatta, 1928-ban jelentek meg első írásai. Bükki Mihályné néven a Pesti Hírlap vasárnapi számaiban asszonyokat érdeklő cikkeket írt. Kisebb írásait a Nyugat is közölte. Állandó munkatársa volt az Új Időknek. Erdélyi lapok részére is dolgozott. 1930-ban Magyarság c. lapban folytatásban jelent meg a Budai bolt c. regénye. Megfigyelhető a rádió műsorismertetőiben, hogy e két szerző összeszokott páros volt, közös darabjaikat igen gyakran sugározták. 1927-1944 között működött. Budapesti művészeti, irodalmi és rádiós hetilap. Elsősorban előzetes darabismertetéseket közölt. Társasági és hírrovatai a Színházi Élet mintájára készült. Szirmay-Kalos László adatközlése.