Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Irodalomtörténet - Kovács Anna: A nyúllá változott jáger esete – avagy Mikszáth a jubileumáról

önmagát dicsőítheti, erényeit, értékeit igenelheti, tisztelheti a századforduló kora. Jókai után szinte természetes, hogy ez a háládatos vagy háládatlan szerep Mikszáth Kálmánnak a sikeres és közkedvelt regényírónak, a szellemes újságírónak és ismert közéleti személyiségnek osztatott ki. Mikszáth élete alkonyán, 1910-ben maga is megérte, hogy 40 éves írói jubileumán fényes ünnepséggel köszöntötte az ország közvéleménye. A Mikszáth-kultusz történetének, fény- és árnyoldalainak sajnos nincs, nem lehetett Mikszáthi feldolgozása, elemzése. Mikszáth Kálmán jubileumi ünnepsége után 12 nappal, dicsősége fénypontján, május 28-án meghalt. A kultusz kezdeti szakaszának, pontosabban megszületése pillanatának: azaz a jubileumi ünnepségek időszakának megvannak a maga forrásai. A két legteljesebb: egy személyes hangú, szeretetteljes, őszinte vallomás a feleség Mauks Ilona visszaemlékezése; és egy hivatalos (hogy ne mondjunk hivalkodót) forrásértékű kötet, az Országos Jubileumi Bizottság kiadásában a Mikszáth-jubileum története, 1910-ből. Mindezen túl - és szempontunkból most ez az elsődleges - a Mikszáth kultusz kibontakozásának megvan a Mikszáthi megközelítése, értelmezése, az író véleményét tartalmazó levelekben. Mikszáth Kálmán levelezését a jubileum időszakában tekintjük át, az ünnepség gondolatának felvetődésétől, 1909. február 21-től, Vigadóbeli megrendezéséig, 1910. május 16-ig. Ebben az időszakban érthető módon érzékelhetően megnövekedett Mikszáth postája. Majdnem mindennap érkeztek a jubileummal kapcsolatos hírek, tudósítások, kedves levelek, melyet "rozmaringszálaknak" nevezett. Mikszáth irodalmi munkásságában a levelek különös hangsúlyt nyertek ekkoriban. A felkéréséket, tisztelgéseket, ajándékokat megköszönő válaszlevelekben - melyeknek némelyike egy-egy valóságos irodalmi bravúr - az udvarias gesztuson túl a lényeg a jubileumára készülő Mikszáth egyénisége, szellemisége, gondolkodásmódja. Krúdy Gyula már 1910-ben a jubileum évében figyelmeztette erre az irodalmi érdekességre, jelenségre, hangsúlyozva a levelek irodalmi értékét, becsét. "Azt lehetne mondani, hogy Mikszáth Kálmán öreg korára - minden jubilánsnak öregnek kell lenni - egy új irodalmi bravúrral jelent meg a porondon. - Megmutatta, hogy kell levelet írni.(Szinte példaadással szolgál a jövő nemzedékek jubiláns íróinak, hogyan kell jubileumi levelet írni.) Micsoda gyönyörű levelek! Örök kár lett volna, ha alkalom nem kínálkozik a megírásukra. Ezek a levelek mutatják meg az igazi Mikszáthot, mintha mindegyik levélhez a leghívebb arcképet mellékelte volna. - A levelek hű fotográfiái..." Krúdy „cserepes virágoknak", „kincseknek" nevezi Mikszáth leveleit, ajándékok ezek a megajándékozottól, mellékelve „fejedelmi rendjellel", azaz a Mikszáthi anekdota egy-egy becses darabjával. Nem lehet véletlen, hogy a jubiláló levélíró Karinthy Frigyes képzeletét is megragadta, és éppen így, ezzel került be Mikszáth az így írtok ti kacagtató pantheonjába. " Mikszáth Kálmán 1909-1910-ből származó levelei kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy a kultusz kibontakozásának időszakát a Mikszáthi példát - a Jókai kultusz kapcsán alkalmazott módszerét - követve vizsgáljuk meg. Vagyis arra helyezzük a fő hangsúlyt, hogy hogyan élte át, hogyan alakította, ha alakíthatta az eseményeket, s főként hogyan élte meg, végsősoron milyen szerepet vállalt, játszott a kultusztörténetében Mikszáth Kálmán maga. A levelek segíthetnek az ünnepi rendezvények szövevényéből Mikszáth alakját, emberi-művészi arcát meglátni, kibontani. „Addig, addig meséltem az országnak - írta egy ismeretlen üdvözlőnek szóló levéltöredékében -, míg a saját sorsom is begubancolódott valahogy valami mesébe. Hogy jöttem én bele ebbe az állapotba, azt nem tudom, hol jövök ki belőle, azt se tudom, hanem csak azt érzem, hogy valami mese történik velem..." A kultusz, motivációi A Mikszáth jubileum főbb eseményei az ismert források alapján nemcsak egyszerűen számbavehetők, de elemezhetők azok a célok is melyek a kultuszt életre hívták. A jubileumi ünnepség eszméje - legalább is hivatalosan - 1909. február 21-én a KisfaludyTársaság ülésén, Beöthy Zsolt indítványában fogalmazódott meg. A rőzse - ahogy előbb Jókainál most is igen gyorsan tüzet fogott, az ünneplés gondolata helyeslésre, támogatásra talált. 1909. május 27-én tartotta alakuló ülését az ünneprendező bizottság, mely elhatározta, hogy a jubileum tervének megállapítására országos nagybizottságot választ. Az országos nagybizottság Apponyi Albert gróf elnöklésével, s 17 (!) díszelnökkel állt fel. A szűkebb - 51 főből álló - végrehaj75