Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Irodalomtörténet - Kovács Anna: A nyúllá változott jáger esete – avagy Mikszáth a jubileumáról

tó bizottság Beöthy Zsolt elnökletével jött létre, s még ugyanez alkalommal megválasztotta a nagybizottság tagjait. Az 531 főből álló névsor ismert. A magyar közéleti, politikai élet vezető képviselői mellett jelen voltak ebben a művészetek, az irodalom, a tudomány ismert és kevésbé ismert jeles, sőt meghatározó személyiségei is: gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök, gróf Zichy János vallásés közoktatásügyi miniszter, Bárczy István a főváros polgármestere mellett pl. Benczúr Gyula, Eötvös Károly, Szinnyey Merse Pál, Thaly Kálmán, Tömörkény István, s még Szabolcska Mihály is. A részletezés helyett elegendő csak egy futó pillantást vetni a nevekre, s meggyőződhetünk, hogy az egész hivatalos Magyarország képviseltette magát, a Mikszáth jubileum a hivatalos magyar szellem ünnepe volt. Ennek szemléltetésére, bizonyságul álljanak itt a nagybizottság különböző dokumentumai. Az első a sorban az a felhívás, melyet a nagybizottság - mintegy első nyilvános színrelépéseként - 1909. szeptember havában tett közzé, melyben a „magyar míveltséghez, a magyar közérzéshez, a magyar észhez, és a magyar szívhez" fordultak. „Irodalmunknak ez az örömünnepe - szól a Beöthy Zsolt által fogalmazott felhívás - közéletünknek hányatott napjaiban virradt reánk, mikor sokszoros buzgósággal kell ápolnunk a hitet nemzetünk szellemi erejében. Ennek a szellemi erőnek egyik legkiválóbb példája és legfényesebb képviselője Mikszáth... E költészetnél mi sem tárja fel gazdagabban és elevenebben korunk magyar lelkét; mi sem erősíti jobban idehaza önmagunkban való méltó bizalmunkat; mi sem terjeszti messzebb idegenbe jogunkat a megbecsültetésre." A felhívás egyébként a jubileum sikere érdekében íródott, konkrétan a jubileumi díszkiadás megvásárlására buzdított. A bizottság egyik legfőbb törekvése ugyanis az volt, hogy e sorozat tiszteletdíjából vásárolja meg (vissza) Mikszáth anyai őseinek birtokát, nemzeti ajándékként, „hogy az ajándékozó is megajándékozottnak érezze magát". Az egyformán nagy az ünnepelt és ünneplő gondolatát kell felismernünk ennek a megfogalmazásnak a mélyén. A nagybizottság ezt követően 1909. november 16-án ülést tartott az Akadémián. Gróf Apponyi Albert elnöki megnyitójában szükségét érezte, hogy még nyíltabban rámutasson „annak a nagy czélnak a jellegére a mely minket bizottsággá egyesített", röviden, de nagyon határozottan tárva fel a bizottság tényleges szándékait, az ünnep értelmét. Gondolatmenete szerint igen időszerű cselekedet az ünneplés, hisz a tiltakozás jellegével bír mindenféle beteges, romlott irodalmi irányzatokkal szemben, melyek a modernséget igénylik a maguk számára. „Ezért - összegzi Apponyi - a Mikszáth-jubileumi bizottság szerintem nemzeti munkát végez, esztétikai munkát végez, állást foglal az irodalomnak nemzeti jellege mellett... mindazokkal a jelenségekkel szemben, melyek egy beteg kozmopolitizmusnak... vázolására törekszenek." Az Akadémián ekkor Beöthy Zsolt is beszédet mondott. Árnyaltabban fogalmazottat, költőibb stílusú de lényegi tartalmát tekintve nem mást. Beöthy, aki nemcsak irodalmárként szólalt meg, de mint a korszak nagyhatású konzervatív ideológusa is, azon úttörők közé sorolta Mikszáthot, akik a magyar szellemnek az európai kultúrvilág szelleméhez és megbecsüléséhez törték az utat. Megismételte a jól ismert, egyre inkább frázissá szegényedő, üresedő, minősítéseket a magyar faj szülte Mikszáth magyar szellemet kifejező derűsen naiv mesemondóművészetéről, majd elvégezte az ünneplő és ünnepelt azonosításának kényes, ám az önigazoláshoz szükséges műveletét. „És különösen amire figyelmeztetni akarok, azaz, hogy Mikszáth a mi szellemi fejlődésünknek egy láncza, hogy ebbe tartozik bele, ennek része. Amikor ünnepeljük: bizonyságot teszünk arról is, hogy ennek a szellemnek, melynek ő a legkiválóbb kifejezője, részesei, értői és érzői vagyunk mi is. Hogy pedig ez mit jelent, arra nézve legyen szabad a következőket megjegyeznem. Mikszáth, mint „jópalóc", s „tótatyafi" 76