Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Irodalomtörténet - Kovács Anna: Mózes? Mondd, ki vagy?

XVII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1991 IRODALOMTÖRTÉNET LITERATURGESCHICHTE Kovács Anna Mózes? Mondd, ki vagy? - teszi fel a kérdést Madách Imre Mózes című ötfelvonásos tragédiájában, az 1860-as évek legelején. Ki volt a bibliai Mózes? Csodatévő, pásztor, a vándorlók vezérlője, törvényhozó, politikus, népvezér, vallás- és államalapító, géniusz, próféta? De ki volt, milyenek emberi vonásai? Ezt kutatja Michelangelo rejtélyesen lenyűgöző remekműve előtt, a hatalmas márványba faragott Mózest szemlélő is. „Mózes lelke minden nemzedékben és korszakban kiterjeszkedik és jelen van."

1 A drámán dolgozó költőnek - saját bevallása szerint - nincs tudomása arról, hogy előtte drámaírót megihletett volna az Ószövetség legnagyobb prófétájának története. Lényeges kérdés már önmagában is, hogy mi lehetett az, ami Madách Imre teremtő fantáziáját Mózes alakjában megragadta. De talán még izgalmasabb lehet az, hogy műve alapján feltárjuk, milyen választ adott a „mondd, ki vagy" kérdésre, azaz mit jelenthet ma szembenézni Madách Mózesével. Madách Imre 1861. december 23-án különös - általa is különlegesnek, a szokásostól eltérően másformának tartott - művet bocsát útjára Sztregováról Pestre, egy Nagy Ivánnak címzett levél kíséretével. E levélben arra kéri nógrádi származású történész barátját, hogy Mózes című tragédiáját fűzessé egybe, és juttassa el az Akadémia drámapályázatára. „Nagy bajaim voltak vele" - írta művéről, s nem csak az aggasztotta, hogy elkésett az írással és lekésheti a beadási határidőt, vagy hogy szokásához híven nem volt ideje a szöveget pihentetni, javítgatni, s ezenkívül botrányosan írták le; de főként az, hogy tisztában volt műve különleges eredetiségével. „Mózes megint olly nagyszerű tárgy, s olly nehézségekkel van összekötve beléje drámai egységet hozni, mint maga nemében az Ember trageodiája volt. Ennél is érzem, hogy egy félrelépés nevetségessé teheti, egy helyes felfogás naggyá. Érzem, hogy a mű is más forma, mint rendesen színműveink, de hogy jobb-e nálok vagy végtelenül rosszabb, nem bírom még eldönteni."

2 Az öttagú bíráló bizottság (Arany János, Bérczy Károly, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Pompéry János) minősítő véleménye, miszerint részleteiben érdekes, de a pályázat céljával szemben másformájú alkotás (dramatizált eposz) - igazolni látszott Madách Imre kétségeit. Mintha csak ez az elindulásnál meglévő értetlen sikertelenség kísértene a Mózes dráma egész további útján, meghatározva kiadását, színrekerülését, sőt néhol felbukkanva az elemző tanulmányokban is. Madách Mózese csak 1966-ban, megírása után 105 évvel jelent meg külön könyvalakban, addig csak összes művei kiadásaiban (1880,1942) húzódhatott meg. Színpadra 1888. február 20-án állították először Kolozsváron, a Nemzeti Színházban, de csak három előadást ért meg. A következő 1925-ös budapesti próbálkozás sem volt sikeresebb, egy hét alatt lekerült a Nemzeti Színház színpadáról is. Modern színpadra állításának gondolata 1966-ban valósult meg, amikor Keresztury Dezső átdolgozásában a veszprémi Petőfi Színház bemutatta Madách Mózesét. Ezt követően 1967-ben a Nemzeti Színház átütőereiű, sikeres előadása sem tudott végleg helyet biztosítani Madách művének színházi életünkben. Nem célunk, hogy részletesen végigtekintsük a Mózes dráma színpadi életét. Azonban jel317