Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Irodalomtörténet - Kovács Anna: Mózes? Mondd, ki vagy?

lemző erejűnek véljük, hogy színpadi útján volt idő, amikor időszerűtlenség miatt vetették el bemutatását, mondván, hogy Mózes figurájában a személyi kultusz korszakának vezetői maga­tartására ismerni; ezzel szemben 1970-ben már alkalmasnak tartatott arra, hogy „Mózes mint az elnyomottak felszabadítójának örök szimbóluma a második világháború győzelmes befeje­zésének ünnepén" színpadra kerüljön. 5 Látnoki erejűnek bizonyultak ez esetben is Madách Imre sorai: „egy félrelépés nevetségessé teheti, egy helyes felfogás naggyá". S gyakran ott a félreértés, a félreértelmezés lehetősége a tanulmányok sorában, az értelme­zések soraiban is. Lehetséges-e Madách Imre Mózesét megérteni, ha forrásaival összevetve a bibliai törté­nettől való eltérést kérjük tőle számon; vagy aprólékos gondossággal a Tragédiával való gondo­lati párhuzamait vizsgáljuk? Elegendő-e, ha direkt politikai allegóriaként szemlélve azon töprengünk, hogy Mózes Szé­chenyi vagy Kossuth alakjával azonosítható inkább; vagy aktuális nézeteknek megfelelően Mó­zes(Madách) és a nép viszonyát érezzük mentegetni illőnek? 7 S hová jutottunk, ha szigorú sza­bályokkal mérve megállapítjuk, hogy Madách műve nem igazi tragédia, s Mózese nem tragikus hős? 8 „Ha a szabályok felől nézzük, bizony szabálytalan tragédia ez" - mutat rá Keresztury De- , zsó a leegyszerűsítő megközelítések csapdájára, és az újrafelfedezők hitével vallja, hogy nagyon is modern dráma ez. Madách Mózese modern abban az értelemben, hogy feszültsége, drámaisága, többszólamú mondanivalója megragad, és benne az ember korának alapkérdéseit hallja megfogalmazva. Érezni azt a roppant nehézséget, a teremtő, alkotó erő feszülését, mellyel Madách Imre próbált szokatlan tárgyában „drámai egységet hozni". Hogy ennek lényegéhez közelebb kerüljünk, s a drámában megfogalmazott kérdéseket tisztábban értsük, célszerűnek látszott egy megközelítési szempontrendszer előzetes átgon­dolása. A Mózes-alkotó Madách Alapvetőnek tűnik - s igen erőteljesen van jelen ez a szempont a Mózesnél - a korral való ösz­szefüggésből kiindulni . Mindebből az összetett kapcsolatrendszerből azokat az alapkérdése­ket, főbb gondolatokat vizsgáljuk meg, amelyek Madách Imrét a korabeli közéleti személyisé­get - Mózes alkotóját - foglalkoztatták. Madách 1860. június 9-én kezdte és 1861. november 16-án fejezte be a Mózest. Ebből az időszakból Madách Imrét művészi pályája tetőpontjára érkezett drámaíróként, s drámai hatású (fellépésű) országos rangra emelkedett politikusként ismerjük meg. Az önkényuralom éveit, ahogyan nevezte „a rothadás tizenkét esztendejét" a politikai közé­lettől távol, teljes visszavonultságban töltötte Sztregován, a passzív ellenállás következetes híve­ként, „minket ... akartak tizenkétévi sanyargatással... mint Izrael népét a babyloni fogságban rákényszeríteni, hogy Isten ujjával írt törvényeinktől elpártolva, egy Baalhoz szegődjünk, kinek istenségét más nem bizonyítja, mint telhetetlen oltárán füstbemenő vagyona millió szegénynek s elfolyó vére emberáldozatoknak. De bár e tizenkét év alatt cselekvésük korlátot nem ismert... A kísérlet nem sikerült, gyöngébb volt az erőszak, mint a szellem, hogy terjesztek az utolsó ti­zenkét év alatt köztünk a civilizációt - az ismét el volt mondva fényes szónoklatokban; én csak azt jegyzem meg, hogy midőn Bach, a democrati-absolut kormányforma feltalálója Rückblick­jében civilizátori eredményeit tálalta a világ elé, az részint szemtelen elcsavarása volt a tények­nek... Részint pedig oly eredmények felmutatása, melyek korántsem a kormány pártolása által, sőt a kormánynak is ellenére, az előtörő nemzeti géniusz termékenyítő fuvalma alatt keletkez­tek, s így ő azon kakas nevetséges szerepét játssza, mely kukoríkolásának tulajdonítá a hajnal hasadtát." - emlékeztette sorstársait 1861-ben az újra közszereplést vállaló Madách. A meg­semmisítő, metsző gúny hangján szólalt meg a költő is, aktuális élű politikai szatírájában, a Ci­vilizátorban (1859). Az ötvenes évek végén, Bach bukását követően Madách Imrét is elragadja az a lázas, izga­318

Next

/
Oldalképek
Tartalom