Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezet megalakulásának körülményeihez (1918. december)

ben ellenérzésüknek adtak kifejezést. A gyári kommunista pártszervezet megalakulásáról, működéséről nem tesz említést a visszaemlékező, csupán a rendkívül megélénkült szakszervezeti életről ír a jelentést tevő. Kun Béla írásaiban és beszédeiben a Tanácsköztársaság megdöntését követő években gyakran visszatér a KMP megalakulásának körülményeire. Az alábbiakban ezekből idézek néhány gondolatot. ,, . . . a párt — ez volt a legfőbb érdeme vezetésének — rögtön szélesen elágaztatta gyökereit a tömegek között, s ott kereste fel a tömegeket, ahol legnagyobb menynyiségben éltek politikai és társadalmi életüket: az üzemekben. Sok volt ebben az üzemek felé törekvésben az ösztönösség a pártvezetés részéről. Az első ideiglenes pártszervezeti szabályzatban, amelyet a párt Központi Bizottsága dolgozott ki, még nem történt meg a teljes szakítás a szociáldemokráciára jellemző szervezeti elvvel : a pártszervezetnek területi alapon való felépítésével, de már ott szerepel benne, mint a párt egyik szervezeti alapja: az üzemi csoport, vagy amint ma nevezzük: az üzemi pártsejt. A tömegek többi gyülekezési pontjai: a szakszervezetek, a munkanélküliek gyülekezőhelyei ugyancsak rögtönösen fészkeivé váltak a kommunista agitációnak, sőt szervező munkának is . . ."

22 „Magyarországon . . .minden szakszervezeti tag egyúttal a Szociáldemokrata Pártnak is tagja volt. Aki szervezett munkás volt, attól szakszervezeti járulékaival együtt beszedték a pártadót is a Szociáldemokrata Párt számára, akár akarta, akár nem, akár szociáldemokratának vallotta magát, akár nem. A Kommunista Pártnak, így minden szakszervezetben lévő tagja a Szociáldemokrata Pártnak is adózott."

23 ,, . . . A Kommunista Pártnak voltak tömegei. Lendületes forradalmi agitációja, mintaszerűen marxista taktikája, jól megválasztott jelszavai, bátor és kíméletlen forradalmi akciói fölkavarták a proletariátust, s a legnagyobb szimpátiát ébresztették a kommunisták iránt. Ezek a tömegek azonban szervezetileg a szakszervezetek és a Szociáldemokrata Párt organizatórius egységéhez tartoztak . . ."

24 A párt tömegbefolyása sikerei ellenére „korántsem volt még elég szervezett. Négy hónap alatt, amely a párt alakítása ós a proletárdiktatúra kikiáltása között eltelt, ilyen óriási és rohamosan növő tömegbefolyást nem is lehetett volna még nagyobb számú és fejlettebb bolsevik erőkkel sem, mint amilyenek mi voltunk akkoriban — szervezetileg teljesen megerősíteni. Viszont a KMP politikai és szervezeti irányvonala mégis biztosítani tudta még ez alatt a rövid idő alatt is, hogy a párt legalább Budapesten ós a vidéki ipari centrumokban mindenütt el tudta juttatni politikai befolyását a legszélesebb tömegekhez. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a KMP alakulásától kezdve tisztában volt azzal, hogy csak úgy juthat befolyáshoz a munkásság között ha agitációs és szervező tevékenységét elsősorban a nagyüzemekben ós a szakszervezetekben folytatja. A KMP üzemi ós szakszervezeti munkája csakugyan határozatokban nyilvánult meg, hanem ténylegesen a gyakorlatban. A területi szervezetek a Kommunista Pártban elenyészően csekély szerepet játszottak — az agitációs ós szervező munka zöme az üzemi pártcsoportokon nyugodott . . ,"

25 A mozgalom, „mely a Kommunista Pártot a proletariátusnak szólesen szervezett rétegeire, az üzemi munkásságra, főleg a budapesti nagyüzemek (Csepel, Ganz-vagongyár, Albertfalva) bizalmiaira támaszkodva ki akarta kristályosítani újból abból az alaktalan tömegből, melyet az egyesült szocialista, majd szocialista-kommunista párt jelentett, hogy nyakát tekerhesse a szakszervezeti bürokráciának, s elfoglalhassa a szakszervezetek vezetését."

26 186