Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezet megalakulásának körülményeihez (1918. december)

A fenti, Kun Bélától vett idézetek is bizonyítják, hogy a KMP szervezess a szakszervezetekre építve indult el. S a már idézett helyi vonatkozású dokumentumok is azt erősítik, hogy a szakszervezetek voltak az alapjai a salgótarjáni KMP szervezet megalakulásának. A politikai munka, az agitációs és propaganda tevékenység természetesen az üzemekben zajlott, ahol tömegei voltak a pártnak, tömegei ós nem tömegekkel rendelkező szervezetei. A politikai befolyás eljutott a legszélesebb tömegekhez a párt orgánumain és a párt vezetőin keresztül, de ez nem jelentette a szervezeti kiépülést a gyárakban, üzemekben. Salgótarján esetében még egy alapvető és nagyon fontos ténnyel kell számolnunk a KMP szervezet megalakulása vonatkozásában. Ez pedig a kollektív belépés ténye. Salgótarjánban két nagy szakma, a bányász és a vasas munkások szakszervezetének összbizalmi ülése csatlakozott elsőként a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Az összbizalmi ülés volt a pártszervezet alakuló értekezlete, s a bizalmiak közül választották meg a párt vezetőségét is. Tehát tulajdonképpen a vasas ós bányász bizalmiak egy része szerepet kapott a párt vezetésben is. Ebből következően e kettős szerepben tevékenykedtek az üzemekben, mint szociáldemokrata szakszervezeti bizalmiak, főbizalmiak és mint a KMP salgótarjáni szervezetének vezetői. E kettőség — véleményem szerint — a Tanácsköztársaság idején is fennállt, hiszen az idő rövidsége miatt nem sikerült a pártszervezetek és a szakszervezetek szétválasztása, a KMP szervezeti kiformálása, kiépítése, a párt helyének, szerepének megjelölése és biztosítása a proletárdiktatúra ideje alatt sem. Mindent egybevetve, a forrásokat ütköztetve a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezete megalakulásának eseményei az alábbiak szerint vázolhatok fel : — 1918. december 10—20 között a salgótarjáni bányászok felkeresték a KMP Központi Bizottságát, hogy gyűlésükre előadót kórjenek. Feltételezhető, hogy ezen a személyes találkozáson a KB illetékese azon túlmenően, hogy előadót igórt, megbeszélte a bányászok küldötteivel a párt megalakításával kapcsolatos szervezési kérdéseket is. Ezen felvetésemet arra alapozom, hogy a december 26-i események sora nem következhetett volna be spontán módon, alapos előkészítő munka nélkül. Gondolok az összbizalmi ülésre. A salgótarjáni bányászok nyilvános gyűlésre kértek előadót a KMP Központi Bizottságától s a nyilvános gyűlésből összbizalmi értekezlet, taggyűlés, majd ismét összbizalmi ülés lett. A nap beosztását, a gyűlések menetét valószínűleg a Központi Bizottság ajánlotta a bányászok helyi vezetőinek, mert ezt az utat látták legalkalmasabbnak arra, hogy a KMP helyi szervezetét a legrövidebb idő alatt létrehozzák. A szervezkedés bázisát a szakszervezetek adták, amely nem volt ellentétben a párt szervezkedési elveivel. — 1918. december 26. összbizalmi ülés Salgótarjánban, melyen a bányász és a vasas szakszervezet helyi ós Salgótarján környéki szervezeteinek bizalmi ós főbizalmi egyénei, valamint más szakmák képviselői (pl. üveges) és a területi MSZDP vezetősége vett részt. Az összbizalmi ülésen a KMP Központi Bizottságát Kun Béla és Szaton Rezső képviselték. Az összbizalmi ülést követte a két nagy szakma — bányász ós vasas — szakszervezeti taggyűlése, majd ismét összbizalmi ülést tartottak, ahol kimondták, hogy csatlakoznak a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Tehát 1918. december 26-án megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezete, mely a területi szervezkedési elv alapján jött létre, tömörítve magában a környező települések, bányászlakta községek s a helyi üzemek kommunistáit, baloldali elemeit is. A pártszervezet létrejötte a kollektív belépés eredménye volt. Az összbizalmi testület együttesen határozott arról, hogy megalakítja a KMP helyi szervezetét. Kö187