Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Balázs László: Adatok a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni iparostanonc-iskolájának történetéhez

jónak tartotta, sőt a könyvvitel tantárgyban — „talán többet is végeznek, mint ami ezen a fokon a legszigorúbb mértékkel is kívánható volna". Az iskola közszellemét, beleértve a tanítóknak egymás közötti és a tanulókkal szembeni magatartását, valamint a tanulók „általános fellépését" példásnak minősítette. Jelentésének végén annak az óhajának adott hangot, hogy az iskola magas színvonala a jövőben is megmaradjon.

34 Mint már említettük a dualizmus korában a vallásos és a hazafias nevelés volt az oktató-nevelő munka egyik fő célja iskolánkban is. Az 1890. október havi tantestületi értekezleten döntöttek úgy, hogy az ipariskolai ifjúságot is „a templom szorgalmas látogatására kötelezik". Örömmel konstatálták a tanítók, hogy a növendékek nemcsak az ünnepnapokon jártak el a templomba, hanem nagyobb részük felhasználta erre a munkaszüneti napokat is. Mind a római katolikus, mind az evangélikus tanulók hitoktatóik vezetésével kivétel nélkül elvégezték vallási gyakorlataikat. Az iparostanoncok mindig részt vettek és gyakran közreműködtek az elemi iskola ünnepélyein. Az 1892/93. tanévben pl. megemlékeztek az iskolában Kossuth Lajos születésének 90. évfordulójáról, március 15-éről (egyetlen egy Petőfi-vers sem hangzott el a műsorban!) és Ferenc József megkoronázásának évfordulójáról, amely minden évben egybeesett a június 8-i tanévzáró ünnepéllyel. Az iskolai ünnepélyek rendszerint istentisztelettel kezdődtek. Az 1911/12. tanévben ünnepséget tartottak már október 4-én, Ferenc József neve napján is, valamint október 6-án és november 12-én, az aradi vértanúk, ül. Erzsébet királyné emlékére. A rendezvények közül minden tanévben kiemelkedő volt a karácsonyfa-ünnepély, ti. ekkor osztották ki a szegény és árva sorsú tanulók számára a ruha- és cipőajándékokat, mely többek között azt kívánta igazolni, hogy ,,a társulat mindenkor a szívén viselte" a munkásgyerekek sorsát. Részben ugyanezt a célt szolgálta a tandíjmentesség és ingyenes tanszerek juttatása is, melyekben tanoncok is részesültek. Fontos nevelési eszköz volt a tanoncok esetében, hogy a tanév végi vizsgák alkalmából az év közben általuk készített munkadarabokat kiállították. A tanoncok nevét, foglalkozását és munkadarabjának megnevezését évtizedeken át közölte az iskola értesítője is.

35 Komolyabb fegyelemsértésre és súlyosabb fegyelmezési, büntetési eszközök alkalmazására ritkán került sor az iskolában. Tantestületi jegyzőkönyvekben olvasható, hogy az iparostanoncok vasárnaponként jóval a rajzórák megkezdése előtt jelentek meg osztályaikban, ,,s lármás szaladgálásukkal, játékaikkal... továbbá kikönyökölve az ablakon és rákiabálva az arra elmenőkre, nagyon zavarják az ismétlő iskolások tanulását".

36 A gyakori tömeges későnjövések megakadályozására azt indítványozta az egyik tanító, hogy ,,a szorgalmi napokon a tanítást legalább egy órával megelőzőleg bocsátassanak el a munkából" az iparostanoncok. Az iskolalátogatással időnként sok baj volt, de a kellő időben alkalmazott szigorú intézkedések „ezeket is csekély számra apasztották". Az 1898/99-ik tanévben fordult elő 42 igazolatlan mulasztás, 30 esetben megintést, 12 esetben pénzbírságot szabtak ki. Egy ízben arról panaszkodott az igazgató-tanító az iskolaszéki ülésen (az iskolaszék elnöke 168