Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)
Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)
NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA A TÁRSULATI ISKOLÁBAN Az acélgyári iskolában az 1920-as évek elején, 4, a későbbiekben 6 hitoktató működött mint óraadó, akik három felekezetet képviseltek: római katolikust, reformátust és evangélikust. Az ún. valláserkölcsi nevelés ápolására mindig „kiváló gondot" fordítottak. A tanítást mindennap imával kezdték és végezték. Az osztálytanítók még arra is figyelmet fordítottak, hogy családi körben imádkoztak-e a tanulók. Vasár- és ünnepnapokon felekezetek szerint, tanítóik vezetésével templomba jártak, részt vettek mindazokon a vallási gyakorlatokon, melyekre egyházilag is kötelezve voltak, azaz gyónáshoz, áldozáshoz és úrvacsorához járultak. 1 « A hitoktatók anyagilag is megbecsült tagjai voltak a tantestületnek. Az inflációs időkben ők is ugyanúgy megkapták a drágasági pótlékot mint a tanítók.A római katolikus hitoktató 175 pengős havi fizetését 1929-ben 220-ra emelték. 11 A templomba járás, mint a vallásos nevelés egyik fontos területe kötelező volt, igazolatlan elmulasztását szigorúan büntették. 12 Magát a hitoktatást is rendkívül szigorúan vették, volt rá eset, hogy II. és III. osztályos tanulók elégtelen osztályzatot kaptak vallástanból, és csak sikeres javító vizsga után léphettek felsőbb osztályba. 13 Az 1920 őszén megjelent „nemzeti ima" tárgyában kiadott rendelet végrehajtása nemcsak a tanítási órákon történt meg, hanem a testületi értekezleteken is. 14 Egy tanfelügyelői levél nyomán azonnal megsemmisítették az iskolában a Néptanítók Lapjának azokat a számait, melyek „kommunista, anarchista vagy bolsevista szellemű cikket tartalmaztak". 15 Amikor az 55 éven át működött igazgató-tanító Porázik Györgyöt nyugalomba vonulása alkalmából elbúcsúztatták, az új igazgató, Oláh Mikós arra kérte a testület minden egyes tagját, hogy e nehéz időkben mindenki kettőzött erővel és türelemmel dolgozzék, hogy a rájuk bízott gyermekek „valláserkölcsös-hazafias-irredenta szellemben való nevelése által mi is (kivegyük a részünket Nagy-Magyarország feltámasztásában."^ Az iskola tanítói nagy figyelmet fordítottak a nacionalista szellemű nevelésre. Minden alkalmat felhasználtak arra, hogy ébren tartsák a magyarság „kultúrfölényének" és a „Csonka-Magyarország nem ország" gondolatát. Az iskolai ünnepélyeken — tanévnyitón, tanévzárón, az aradi vértanúk napján, a kormányzó nevenapján, a limanovai csata évfordulóján, a takarékossági napon, március 15-én, karácsonykor, anyák napján — kívül gyakran rendeztek mese- és műsoros délutánokat, melyeknek állandó műsorszámai voltak különböző irredenta és nacionalista színdarabok, élőképek, versek, dalok és mozgófilmek. 17 Az iskolában működött cserkészcsapat és leventeegyesület is, melyek tevékenységükkel, különösen a sport területén, országos hírnevet is szereztek az iskolának. Az elemi iskolások fokozottabb testi nevelését, valamint a cserkészetre és a leventére való előkészítést úgy oldották meg, hogy fiú és leány levente-apródszázadokat szerveztek, melyek keretében rendszeresen végeztek csoportos tornagyakorlatokat és bemutatókat, botokkal és fapuskákkal.is i Az acélgyári iskola nevelési szelleme mindenben megfelelt az ellenforradalmi korszak követelményeinek, amit a tanfelügyelői feljegyzések és jelentések is bizonyítanak. Dr. Visnovszky Rezső magyar királyi tanfelügyelő min119
