Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

den látogatása alkalmával kiválónak és példamutatónak minősítette a nem­zetnevelés szempontjainak megvalósítását az iskolában. Külön hangsúlyozta „az is nagy érdem, hogy a növendékeket nemcsak az állam, hanem a válla­lat szükségletei szerint is neveli az iskola". 19 A 30-as évek végén ismét megállapította, hogy ebben az iskolában mindenekelőtt azt látta, hogy a ne­velés irányító gondolata a helyes nemzetnevelés, mely a nemzet mai helyze­téből indul ki. Itt megkapja a növendék azokat az alapokat, amelyekből a nemzet értékes tagjának jellemző jó tulajdonságai kifejlődhetnek, s itt állan­dóan és céltudatosan érvényt szereznek a nevelés szempontjainaik valamint „a magyar élet szempontjainak".20 A leánytanulókról szólván, feladatul tűzte ki a tanítóknak, hogy beszélje­nek az „új női típusról", mely csak az eszményi anya lehet, s amelynek uralkodó vonása a lelkiség legyen, mégpedig a „vallásos keresztényiélek te­le eszményiiségével". „Meg kell mondani a lányoknak, hogy a hivatalok szo­bái maholnap bezárulnak a leányok előtt."2 1 Rátérve a tanítás anyagára, emlékeztetőül felsoroljuk azokat a tantár­gyakat (heti óraszámuk megjelölésével), amelyeket korszakunkban tanultak az acélgyári elemi iskolások. 2 2 Hit- és erkölcstan Magyar nyelv Beszéd- és ért. gyak. Olvasás írás Fogalmazás Helyesírás Számtan és mértan Földrajz Történelem Polgári jogok Tört. és alkotmánytan Természeti és gazdasági ism Természettan és vegytan Természetrajz Egészségtan Rajzolás Éneklés Kézimunka Testgyakorlás Az 1925-ös népiskolai tarterv a népiskola célját a következőképpen ha­tározta meg: „... a hazának erkölcsös, értelmes és öntudatosan hazafias pol­gárokat nevelni, kik az általános műveltség alapelemeit bírják, és képesek arra, hogy ismereteiket a gyakorlati életben értékesítsék." Az új tantervet, — mely az óraszámokat és azok arányait tekintve nem sokban különbözött elődeitől (1869., 1877., 1905.) — áthatotta már a „nemzetnevelés szempontjá­nak határozottabb érvényesítése" és az a törekvés, hogy a „népiskola alsó négy osztályában a nemzet minden tagja megkapja azokat az ismereti és ér­zelmi elemeket, amelyekből később a nemzeti összetartás érzése, a nemzeti feladatok ismerete, a közös munkában való részvétel kifejlődhetik... Minden tárgy, de különösen a magyar nyelv, történelem és földrajz tanításában le­hetünk nagy hatással a gyermekekre."23 I. II. III. IV. V. VI 2 2 2 2 2 2 10 10 10 9 7 7 4 3 3 2 ­­(i 4 4 3 3 3 ­1 1 1 ­­­1 1 2 2 2 ­1 1 1 2 2 5 5 5 5 4 4 1 ­­2 2 2 "* ­­­3 1 2 2 2 3 4 ­­­­1 1 ­­2 2 1 2 ­­­­1 1 ­1 1 1 2 2 1 1 1 2 2 2 ­1 1 1 2 2 3 3 3 3 3 3 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom