Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)

Előadások - Négyesi Lajos: A Karancs-tető ostroma 1919. májusában

HONVÉDŐ VÁROS ELŐADASOK HARCOK A KARANCSÉRT 1919-BEN NÉGYESI LAJOS Salgótarján környékén május első napjaiban lezajlott harcok egyik nevezetes eseménye volt a Karancs 727 méter magas csúcsának elfoglalása. A Vörös Hadsereg Hadinaplója május 10-i bejegyzésénél a következőket olvashatjuk: „II./53. Zlj. Salgótarjántól északra a cseheket Karancs magaslatról visszaszorította." Balázs József a salgótarjáni 1919-es harcokról szóló tanulmányában a Karancs elvesztését május 7-re teszi, a visszafoglalását pedig 10-re. A támadásra a néhány nappal korábban alakult gyurtyánosi bányászszázad kapott parancsot, amit 8-án sikertelenül kíséreltek meg. Másnap rövid időre kiszorították a cseheket az állásból, de egy ellenlökés visszavetette őket. Végül az 53. ezred 6. és 12. századának egy-egy szakaszával erősítettek meg a bányászokat és így sikerült visszafoglalni a csúcsot. A vállalkozást az 53/2. zászlóalj parancsnoka személyesen vezette.

2 Valószínűleg az ötvenes évek történelemszemléletének köszönhető a bányászok szerepének kiemelése. Katonai szempontból azonban sántít a leírás, mivel egy frissen alakult, katonai tapasztalatokkal nem rendelkező bányászszázadot rohamra vezényelni géppuskákkal megerősített cseh állás ellen, több mint felelőtlenség lett volna a parancsot kiadó részéről. A 10-i vállalkozásnál nehezen értelmezhető az a 6. és 12. század együttes említése, hiszen a 6. az 53/11. a 12. az 53/111. zászlóalj állományába tartozott. Másrészt az is furcsa, hogyan vezethette a vállalkozást az 53/11. zászlóaljparancsnoka, ha a két szakaszt csak megerősítésül rendelték a bányászok mellé. Liptai Ervin monográfiájában szintén megemlékezik a Karancs birtoklásáért folytatott harcokról. E szerint az 53/11. zászlóalj május 8-án rajtaütésszerűén elfoglalta a csúcsot, azonban a csehek ellenlökése az esti órákban visszaszorította őket. A zászlóalj parancsnoka 9-én több alkalommal tett kísérletet az állás ismételt elfoglalására. A cseh II. dandár parancsnoka a 9-i esti jelentésében ezt írta: „Az ellenséges gyalogság nagy veszteségekkel hét támadást indított a Karancs 727-es magaslat ellen. Valamennyit visszavertük...." Végül május 10-én az 53/11. zászlóaljnak sikerült elfoglalni a csúcsot.

3 A Karancs visszafoglalásáról két egykori résztvevő visszaemlékezése maradt ránk. Mayer Vilmos, aki a 46. gyalogezred III. zászlóalj 10. századának

4 parancsnoka volt, 1 A magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének Hadműveleti Naplója. Budapest, 1974. 55. о. 2 Balázs József: (I.): Salgótarján, 1919. - 1954. 3-4. sz. 312-313. o. és a 313. oldal 29. lábjegyzete 3 Liptai Ervin: A magyar Vörös Hadsereg harcai. 1919. Budapest, 1960. 238-240. о. 4 Mayer Vilmos: A magyar Vörös Hadsereg 46. gy.e. III. zj. 10. százada a Magyar Tanácsköztársaság északi hadjáratának harcaiban. - 1959. 1. sz. 97-124. p. 41