Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Fülöp Éva Mária: „… A tenger a mi istenünknek ama nagy halastava…” Viza, a királyi hal

FÜLÖP ÉVA MÁRIA zafogó

4

1 cégét említ.

4

2 További bizonyíték a viza cégével történő halászatára Erzsébet királyné 1438. december 18-i levele. A komáromi várnagynak arról írt, hogy az elmúlt őszön ott vizafogókat állítottak a várhoz tartozó Dunán: „Comarom városunkban az elmúlt őszön halastavakat és vizafogókat, melyeket közönségesen Zegge néven neveznek, állítottunk a várhoz tartozó Dunán, a királyi és királynői halászat céljaira."

4

3 Az 1500-as évek elején I. Miksa császár (14931519) számára beszámoló készült egy dunai útról, mely egészen Titelig tartott. A tapasztalatok szerint Komáromnál sok volt a viza és a tokhal, melyeket Bécs felé és más országokba is szállítottak.

4

4 Az 1518. évi országgyűlés XIV. tc. kimondta, hogy Komárom, Tata és Munkács váruradalmát a királyi konyha tartására rendelik, tok és viza szállítási kötelezettséggel.

4

5 Galeotto Marzio (1427-1497), az olasz humanista, Janus Pannonius ferrarai és padovai tanulótársa, 1461-1485 közt többször tartózkodott hazánkban, Mátyás király, Vitéz János, Janus Pannonius és Báthory Miklós meghívására. A király jeles cselekedeteiről, valamint a korabeli magyar viszonyokról 14841487 között írt könyve "'tartalmazza a magyarországi vizek halbőségéről írt ismeretes megállapítást: a Tisza „... kétharmad része víz, egyharmad része hal.'"'' A halbőséget így dicsérte: „Nagy bőségben vannak viszont Magyarországon a remek halak: a Száván és Dráván meg a Dunán kívül is vannak halban gazdag folyói. A Tibiscus, melyet Tiszának hívnak, nem nagyon széles, de mély, s annyira tele van hallal, hogy az ott lakó nép hite szerint csak kétharmad része víz, egyharmad része hal. De ez csak olyan paraszti beszéd. Bizonyos azonban, és mi magunk is 4

1A „vizafogó" tkp. a viza fogására felállított cége helye. A 19-20. században azonban már „vízrészek vagy dűlők neveként szerepel". ( RNL 1926, 406.) 4

2 „Quedam clausura, seu captura piscium, vulgo zegye vocata". (KECSKÉS 2006, 82.) Hivatkozik rá: ALAPY 1935,57-01. 4

3,

Lacuna vulgo Zegge". FEJÉR 1834, X. 1.141. Hivatkozik rá: HERMAN 1887, 106; KGYM Helytörténeti Adattár 15-2000/5. 2.; KECSKÉS 2006, 82. Hivatkozik rá: ALAPY 1935, 71. 44 Forrásaink szerint az útibeszámoló szerzője a császár udvari történetírója, Ladislaus Suntheim (1440-1513; vezetéknevének megőrzött variánsai szerint: Sunthaym; Sunthaim; Sunthain; Sunthaymer; Switheim) történetíró, geológus, genealógus. Adatok Rév-Komárom halászatához. VÚ 1863. X. évf. 15. sz. 1863. április 12. (hivatkozással Győri Történelmi és Régészeti Füzetek II. k. Győr 1862. 121.); HERMAN 1887, 459. 4

5 Adatok Rév-Komárom halászatához. VÚ 1863. X. évf. 15. sz. 1863. április 12.; KGYM Helytörténeti Adattár 15-2000/5. 2.; KECSKÉS 2006, 82. Hivatkozik: ALAPY 1935, 74; HERMAN 1887, 459. 4

6 KARDOS 1979, 21-22. 4

7 KARDOS 1979,21. gyakran láttuk tulajdon szemünkkel, hogy hálóvetés abban a folyóban üresen nem maradt..."

4" Báthory Miklós váci püspök, akivel Marzio együtt tanult Itáliában, kedvesen fogadta volt tanárát, aki akkor már két éve tartózkodott Magyarországon. Buzdította, hogy írja meg Mátyás király tetteinek történetét. A püspöknél tett látogatásairól beszámolva Marzio említi a halastavakat is: „A gyakori séták ki a várból a kertekbe, melyeket ő ültetett, és ő ékített halastavakkal..." Antonio Bonfini (1434-1503), olasz származású humanista történetíró öt évet töltött Mátyás udvarában. A király megbízásából írta meg a magyarok történetét (1568). Művét hosszú ideig a magyar történetírás egyik fő forrásának tartották. A gazdasági élet jellemzésében a gazdag halfogásokat, a nagyszámú halászt említi, akik jelentős szerepet vállalnak a városi lakosság ellátásában. Közlései szerint, Mátyás Visegrádon halastavakat és vivariumokat építtetett.

4

9 Rómer Flóris feljegyzéseiből tudjuk, hogy Mátyás idejében a Szentendrei- és Csepel-sziget közötti Duna-szakasz jó vizafogó hely volt, amely terület az óbudai káptalan tulajdonában állott.

0" A vizából „...halastavaikban is tartottak királyok, nagyurak, gyönyörködve azokban."

5

1 A vizahalászat valódi látványosságnak számított! Zsigmond király 1412-ben Komáromnál nézte végig a vizafogást, kíséretével és előkelő külföldi vendégekkel.

5

2 Mátyás királyról Janus Dubravius 1547. évi feljegyzése megörökítette, hogy a halászatban már akkor is élen járó cseh területek felülmúlására törekedve, a tatai vár melletti tóba vizákat hozatott — tudván, hogy ez a hal a cseh területekig nem úszik fel.

5

3 E forrás nyomán, erről a mintegy 60 db vizáról A korabeli magyarországi városokat, várakat bemutató leírások mellett Marzio megörökítette a halászok életét és a hal közeüátásban betöltött fontos szerepét is, feljegyezte a böjti halfogyasztási szokásokat. Mivel a böjtben péntekenként és nagyböjt egészében a hús mellett az egyéb állati termékektől, a tejtől, sajttól, tojástól is tartózkodtak, a hal különösen fontos táplálkozási szerepet töltött be. 4

9 Hivatkozik rá: HERMAN 1887,107. 5

0 1467-ben a káptalan prépostja Pest vármegye gyűlésén elpanaszolta a királynak, hogy az itteni molnárok zavarják a halakat malmaikkal. (MMgMA IV. 365.) 5

1 KII IN 1957, 8. 5

2 HERMAN 1887. 756-757; KECSKÉS 2006, 97-98. 5

3 „...Mariones, porculo marino similes, in piscinam, quam sibi ad arcem tattam extruxerat, ex Danubio deduci juberet, gnarus in Bohemia genus hoc piscium non inveniri nec Boemos ad eam glóriám aspirare posse, út vivum Marionem in piscinis suis ostendere possint." DUBRAVIUS 1547, idézi: APPONYI1925,184186; N. 1743; BALOGH 1966, 191. N. 1743. A megörökített történetet kisebb-nagyobb eltérésekkel több szerző is közölte írásában, de az eredeti forrásra, amelyet Balogh Jolán monográfiája adattárában közöl, egyikük sem hivatkozik! 74