Fülöp Éva Mária – László János szerk.: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Tata, 2009)

Fülöp Éva Mária: „… A tenger a mi istenünknek ama nagy halastava…” Viza, a királyi hal

... A TENGER A Ml ISTENÜNKNEK AMA NAGY HM AST A VA..." ad hírt a „Georgica Curiosa Aucta" című gazdasági munka is.

5

4 A Dunából hozatott vizákat a király vendégei szórakoztatására büszkén mutatta: így pl. Beatrix királyné nagybátyjának, a pápai nunciusnak s elsősorban a cseh főuraknak. Tudta ugyanis, hogy élő vizákat a cseh halastavakban nem láthatni. Egyéb másodlagos források szerint Mátyás 30 vizát elevenen fogatott ki Komáromnál, s a tatai tóba vitette azokat. A hal értékét mutatja, hogy egy alkalommal Beatrix 105 aranydukátot fizetett 21 vizáért.

5

5 Oláh Miklós esztergomi érsek 1537-ben maga is részt vett a komáromi vizahalászaton, ahol már „elvermelt", azaz áttelelőhelyükre húzódott vizák halászatát írta le:'

1" „November hónapban, a jég megjelenése előtt a Duna egész széltét átfogják egyenlő távolságra leszúrt gerendákkal, s a meder közepén szabad helyet hagynak, amit varsával vagy erre a célra készített hálóval kötnek össze. A gerendák alatt a halászok csónakjukkal feszítik ki hálóikat. Közben a Duna partján ágyúlövésekkel mintegy mennydörgést keltenek, ettől a vizák rejtekhelyükből felriadnak és valamifajta erőtől hajtva, körbeúsznak a Dunában, s aztán, miután a hálóba kerültek, a halászok olyan könnyen vonják őket partra, hogy semmi nehézséget sem éreznek." Beszámolója a fentebb említett vizafogó szegye (captura usonum) korai leírása. Ebben a tulajdonképpen halfogó rekeszben hálóval halásztak, a háló kerítőháló szerkezetű volt, isiégből, azaz vastag, erős fonalból készült. Herman feljegyzései szerint az isiégből kötött pipolaháló' mellett a viza fogása köteleken vagy láncokon függő vizahoroggal is történt.

5" A komáromi várbirtoknak Aszód pusztán, Gútától 10 km-re nyugatra volt cégéje, amely 400 cölöpből állt. A vizahalászat a vártartomány jövedelmei közé tartozott, ezért itt a halászatoknál mindig jelen voltak a várbirtok képviselői, s az izgalmas eseményt ebben a korban is gyakran nézték végig magas rangú személyek.

5

9 A vizahalászatokra több alkalommal az udvar is lejött Bécsből.'

1" 1569-ben az esztergomi érsekség a gútai és naszvadi vizeken vizafogó cégéket létesített, ami ellen a várbirtok tiltakozott, féltve aszódi cégéje forgalmát. Ezért még ebben az évben a Vág-Duna torkolata alatt, Izsán és Paton újabb cégéket építtettek, majd 1576-ban Neszmélynél és Almásnál továbbiakat. " 1568. november 19-én, Guttán kelt levelében Németh János komáromi udvarbíró igazolta, hogy « GEORGICA 1695, Cap. XXIV. 545. x HERMAN 1887,108; KECSKÉS 1978, 95. Idézi: WELDIN 2001. 8; KECSKÉS 2006, 98. so OLÁH 1985, 76. Idézi: WELDIN 2001,1-2; KHIN1957, 11. 5

7 Hálóval is fogtak vizát, a speciálisan erős vizafogó háló neve isiik volt. Szerkezete a laptoló vagy öreghálóé, de erős islégből. HERMAN 1887, 757, 820, 841. s» KHIN 1957,14-15. Usály Péter Bécsbe, a császári udvar szükségletére a guttai és naszvadi szegről 6, majd a naszvadi szegről további 3 vizát szolgáltatott be."

J Gróf Pálffy Miklós (1552-1600), a híres hadvezér mint komáromi főkapitány 1584-ben bérbe vette a várbirtokot az udvari kamarától. Mivel mint bérlő, nem tartozott elszámolni, így a vizabevételek igencsak csökkentek a kamara részére. A fogott halakat legelőször a komáromi vár parancsnokának kellett bemutatni, őt azonban legtöbbször a várbíró helyettesítette. A parancsnoknak elővételi joga volt. A nemes halak (viza, sőreg, tok, kecsege) negyede a várbirtokot illette természetben, de a várparancsnoknak a többi részre is elővásárlási joga volt."' (3. kép) Ferdinánd király (1526-1564) Dictc 3. kép: A komáromi 1697. évi vizahalászat legnagyobb vizái (a várparancsnok feleségének rajzai). A felső hal 520 fontot nyomott (KHIN 1957,1.) Abb. 3: Die größten Hausen des Fischfangs im Jahre 1697 iii Komárom/Komorn (Handzeichnungen der Frau des Festungskommandanten). Der obere Fisch wog 520 Pfund 1546. február 8-án kelt rendelkezésével megszabta, hogy a komáromi várbirtokot a komáromi tábori fizetőmester vegye át, a várbirtok így saját kezelésbe kerül és kiküldött tisztviselővel ellenőrzik. Ez az új tisztség a várgróf vagy udvarbíró (Burggraf). A vár parancsnokától független tisztség volt, betöltője az udvari kamara alárendeltje (a várparancsnok a Haditanácsé)."

4 Az udvarbírók számadásra kötelezettek 5

9 KGYM Helytörténeti Adattár 15-2000/5. 8-10,13. 6" KHIN 1957,11. 6

1 KGYM Helytörténeti Adattár 15-2000/5. 8-10.; KECSKÉS 2006, 99. 6

2 KGYM Helytörténeti Adattár Kecskés László hagyatéka. Idézi: WELDIN 2001, 8. 6

3 KGYM Helytörténeti Adattár 15-2000/5.10-11. 6

4 TAKÁTS1996, 213. Idézi: WELDIN 2001,11. 75