Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)
Vékonyné Vadász Éva: Az észak-dunántúli mészbetétes kerámia Esztergomi alcsoportjának települése Dunaalmás–Foktorokban
(16. tábla 5.) bár a késői időszak (középső bronzkor 3. eleje) jellegzetes edénye, hasonló fülkiképzésű korsók a klasszikus időszak végén is előfordulnak. 92 Ide soroltam a hengeres nyakú urnatöredéket (16. tábla 1.). Erről megállapíthatatlan, hogy egy mészbetétes urna- vagy a Toéik C5 amfora késői változatának töredéke. A 17. tábla 1. töredékünk jelzi még jól az F4 típust és a késő magyarádi (nachklassisch) időszakot de a csípett csücskös peremű tál töredékekről (17. tábla 2-4.) már ismét kevéssé lehet határozottan nyilatkozni. Ez a tál Toéik meghatározása szerint a Magyarád kultúra Dlb edénytípusa. 93 Ugyanakkor a magyar kutatás ezt a tálat mindenhol a halomsíros jelenléttel magyarázza. S valóban, hasonló csücskös peremű tálak nem csak az Alpárrákospalotai időszak jellegzetes edényei, hanem a Dunántúl korai, önálló halomsíros anyagában is jelentkeznek. 94 E szórványos (s esetleges, itt teljességében nem is közölt) korai koszideri leletkörbe sorolható (R BB1) leletek településtörténeti jelentőségét csak a halomsíros telep anyagának teljes felmérésével és elemzésével lehet majd meghatározni. Ez azt jelenti, hogy az alábbi kérdés a megválaszolandó: vajon a mészbetétes kerámiás népesség településének végét, vagy a halomsíros település kezdetét jelzi ez a leletkör. A leletanyag jelenlegi ismeretében azt azonban már most határozottan merem állítani, hogy A korsók és bögrék esetében a mészbetétes edényművességben gyakori a fül indításának benyomása, ami szerintem a fül felső végének rögzítési technikájához kapcsolódik (pl. Mosonszentmiklós: UZSOKI im.12. t. 15.; Királyszentistván: BÓNA 1975, T. 228. 4.; Patince: DUSEK I960, T. 22. 9-, T. 40. 2. - sajnos fotók alapján ezt az eljárást nehéz megállapítani). Az idézett példák jól bizonyítják a módszer gyakori alkalmazását a klasszikus időszaktól, gyarapodva a 2. periódus vége felé. A peremcsücskös, Dl típusú tálak kronológiai helyzetének megítélési nehézségeit Nitriansky-Hrádokon az alábbi példával szemléltetem. A Tocïk által a település fiatalabb periódusába sorolt gödrök közül csak a J/18 176. gödörben került elő ilyen tál töredéke (TOCIK 1978-1981, BI H2 130., T. 157. 11.). Más, a rétegek felső szintjeiből kiinduló, tehát „fiatalabb" gödrök anyagában is előkerül ennek a tálnak a töredéke (pl. J/20 227., im. BI H2 138., T. 162. 5., 10.). Ez a magyarországi helyzetnek megfelelő kép azonnal elhomályosodik a J/21 250-251., 252. gödrök relatív kronológiai helyzetét olvasva (im. 142.), melyek közül a szerző szerint nem a csücskös peremű tál töredékét tartalmazó (T. 163. 25.) 252. a legkésőbbi. ezeknek a tálaknak gyakori előfordulása a koszideri periódusban mindenki számára közismert. Hasonló tálak nagyszámú előfordulására itt inkább rég elfeledett, keveset idézett leleteket említek a Gellérthegyről (KUTZIÁN 1948, 1. t. 11., 2. t. 3-8.), melyek a hozzá társuló leletekkel bizonyítják, hogy ez a más korszakok révén nevezetes hegy is beleilleszkedik a Duna-menti késő vatyai magaslati vagy erődített telepek láncolatába (vö. Százhalombatta, Solymár). A csücskös peremű tál különböző változatainak hosszú használati ideje is közismert - a halomsíros időszakon át még az Urnasfros kultúrában is találkozunk vele (nem halomsíros, hanem a HB végi leletekhez kapcsolható ugyanakkor a Schreiber által a Csepel-szabadkikötői leletek közül kiemelt grafitos tál (SCHREIBER 1971, 2. k. 7.; vö. ehhez KŐSZEGI 1988, 28. t. 1.; a két munkából a csücskös peremű tálhoz számos analógiát idézhetnék az említett teljes időszakot átfogóan). A foktoroki példányok időrendi helyzetének megállapításához azonban legfontosabbnak azokat az analóg tálakat látom, melyek a Dunántúl legújabban feltárt korai halomsíros telepein kerültek elő, magyarádi hatásokat tükröző kerámia kíséretében (lsd. Hegyfalu „lakóépftmény": KÁROLYI 1984, 137., 3. k. ; Gellénháza-Buda-szer II. 5/97. obj.: SIMON - HORVÁTH 1999, 209-, 2. k. 7. Ezen a két lelőhelyen a foktoroki halomsíros telep anyagához is igen jó párhuzamokat lehet találni). 40
