Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Vékonyné Vadász Éva: Az észak-dunántúli mészbetétes kerámia Esztergomi alcsoportjának települése Dunaalmás–Foktorokban

vagy temetőiben is.

39 Ami a hatvan kultúrát illeti, itt említek meg egy füles fazék (vagy mély tál?) töredéket (4. tábla 7.) és az előbbi típusnál nagyobb, tölcséres nyakindítású tártöredéket, vállon körbefutó mély vonal- (7. tábla 8.), ill. válltól lefelé seprődísszel (4. tábla 8.), melyek szintén a Hatvan kultúra edényművességében fordulnak elő.

40 Nehezebb már eldönteni, hogy az egyetlen tojástestú, nagyobb, vállától lefelé seprődísszes fazék töredékünket hatvani, vagy kisapostagi „örökségnek" tekintsük (4. tábla 9.) - bár a nyak törésvonal nélküli kihajló ívelése inkább az előbbire utal.

41 Ugyan ez vonatkozik még két urna hastöredékére is, jellegzetes kora bronzkori nyílású fülekkel (9. tábla 2-3.). Biztosabban tekinteném ugyanakkor kisapostagi hagyományokra visszanyúló „jelenségnek" két töredékünket urnák fül magasságban elhelyezkedő hasából, melyeken az alsó fésűsen seprőzött felületet a fényezett válltól hasonló technikával készült szabálytalan körbefutó vonalköteg választ el (6. tábla 4.; 9- tábla l.).

42 Hasonló összefüggéseket sejtet egy mély, tölcséres nyakú csésze is (4. tábla 6.).

43 Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy valódi kisapostagi, tekercselt pálcikás, mészbetétes díszítésű edények a leletek közt nem fordultak elő. Ugyanakkor két kis bögre töredéke tokodi típusú bögrét sejtet (8. tábla 7-8.), melynek használatát a B/2 kis tűzhely már említett kis bögre töredéke is megerősíti (vö. 10. j.). Ki kell még emelni a leletek közül egy fordított csonkakúpos tálat, melynek T profilú pereme harangedényes tradícióra utal, bár peremsíkját már egyszerű mészbetétes kerámiás mintasor díszíti (7. tábla 6.).

44 Számos kis töredék hasonló vagy enyhén gömbölyödő formával, egyszerű vágott és alig profilált peremmel (4. tábla 5.; 9- tábla 10-11.), vagy egy füllel, vékony bekarcolt vonalakból alkotott érdesítő felületi „díszítéssel" általános kora bronzkori tradíciókra utal.

45 Nem csak az itt kiemelt edény töredékekhez, hanem a nem részletezett, de meghatározható típusú és formájú edényekből származó cserepekhez is (9. tábla 4-5.; 4. tábla 4.: urnák gyenge hasi törésvonallal, urnák, Vö. 12. j., mely a B/3 tűzhely hasonló összefüggésű leleteihez idézett. A ház alsó szintjének leleteihez lsd. Malé-Kosihy Papföld 45. g.: TOCIK 1981, 219., obr. 34. 4-7. * KALICZ 1968, T. 128. 2d. 1. tip. 41 Hatvan k.: KALICZ im. Tarnazsadány: T. 87. 9-, 102., 12. Kisapostag k.: Balatongyörök: TORMA 1972, 33-, 11. k. 6, 35., 12. k. 4-6., 11.; Ménfőcsanak-Szeles dűlő: FIGLER 1996, 20., 4. t. 1-4., 7. Meg kell azonban említeni, hogy válltól lefelé seprődfszes fazekak a Makó kultúrában is előfordulnak. Lsd. Budapest III. aranyhegyi telep: SCHREIBER 1994, 56., Abb. 11.4., 6-9., 57. Abb. 12. 7. - a példákat csak szórványosan kiragadva. 42 Pl. Dunaújváros (SZATMÁRI 1983) 263. s.: 25., Abb. 46. 17., 480. s.: 27., Abb. 48. 4., 925. s.: 29., Abb. 50. 8., 963. s.: 30, Abb. 51. 24. stb. FIGLER 1996, 20, 4. t. 5.; hasonló, díszítetlen, fényezett felületű kis csészék nagy számban fordulnak elő a patincei temetőben (lsd. pl. 4. sír: DU$EK I960, T. 4. 1, 3, 6, 11.). Ezeknek a későbbi példányoknak a peremátmérője mindig meghaladja magasságát - tehát laposabbak. ENDRODI 1992, Szigetszentmiklós 122-126. obj.: Fig. 59- 8, 196. obj.: Fig. 70. 6.; Budapest-Békásmegyer, 193. s.: SCHREIBER KALICZ 1999, 101, Abb. 7. 5. 45 Makó k.: Táp-Borbapuszta, M.g.: FIGLER 1994, 32, Abb. 4. 2, 6.; Vencsellő: KALICZ 1968, T. 17. 7, 9.; Nyírgyulaj: uo. 8.; Harangedény-Csepel csop.: Szigetcsép-Tangazdaság 38. obj.: ECSEDY 1988, 9, 4. k. 13-14. 26