Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Vas Béla: Adalékok a martfűpusztai Keszlerffy-uradalom történetéhez

cedúra. A ház előtti fák árnyékában asztal és székek láthatók a hűsölés utáni vágy bizonyítékaként. A kép matt papíron 200x159 mm.

4 A harmadik fényképen három sudár jegenyenyár tövében, dúslombú növényzet között megbúvó — míves ámbitussal és fafaragásos oromdísszel ékesített — ház részlete látható. A beiéfutó sétaúton egy napernyős, szalmakalapos, könyvet lapozgató ifjú hölgy sétál. Kilétét sajnos nem jegyezték fel. A kép matt papíron 205x200 mm.

5 A negyedik, egyben utolsó fényképen az uradalom épületeit örökítették meg. A fák alakjából felismerhető, hogy a harmadik fotón szereplő ház látható rajta madártávlatból.

6 Mit ildomos tudni ahhoz, hogy ezeket a szépen komponált régi fényképeket kellőképpen értékeljük? Mit Martfűről és mit a kor gazdálkodó nemesemberéről, Keszlerffy Jánosról? Martfű város Szolnok megyeszékhelytől körülbelül 20 km-re délre, a Tisza bal partján fekszik. 1989-ben nyilvánították várossá, ezt megelőzően 1950-ben lett önálló nagyközség, addig közigazgatásilag Tiszaföldvárhoz tartozott.

7 Nem tisztem ezen írásban Martba fejlődéséről hosszabban értekezni, a témával kapcsolatban mégis szükséges néhány történelmi eseményt feüdézni. 4 DAMHA 550-A/2. 5 DAMHA 550-A/3. 6 DAMHA 550-A/4. 7 TÓTH Tibor 1980. 587. o. 8 TÓTH Tibor 1980. 588. o. 9 Tiszazugi Földrajzi Múzeum Térképtára, Ltsz. nélkül 10 KEMPELEN Béla 1913. 461. o. 11 OROSZ Ernő 1906. 144. o. 2. kép Martfű a XVIII. század elején előbb Varsánnyal együtt a Rákócziak kezére került, majd a szabadságharc bukása után — Rákóczi elveszítvén birtokait — a Podmaniczky család tulajdona lett. A XIX. század közepéig ők birtokolták, majd leányágon a Kövér és a Wodiáner család szerezte meg, s lett részbirtokos a Vigyázó család is, amely birtokának egy részét bérbe adta a Montagh családnak. 1930 táján már a Kövér, a Szobotka, a Somsich, a Keszlerffy és a Gottesch családoknak volt itt majorüzeme.

8 Keszlerffy János birtokát feltünteti a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet térképe is, amely az 1897. évi jelkulcs szerint készült. Ezt részben 1924. III. 27-ig helyesbítették a budapesti rendszer szerint, 5164. szám alatt.

9 Ezen a térképen jól látható, hogy a „Keszjetjjy tanya" néven jelölt birtok a Tisza bal partján fekszik, és helyileg egybevág a ma is álló Szobotka-kastély területével. Ki volt Keszlerffy János, akinek birtokáról ezek az érdekes fényképek készültek? Nemessé vált őse 1797. december 15-én kapott címeres levelet I. Ferenctől, akkor még Keszler János néven, amely levél alapján nevét Keszlerről Keszlerffyre változtatta.

10 A címeres levelet Keszler János, neje Deszler Anna, gyermekeik József, Teréz és Anna nevére állították ki.

11 A „Királyi Könyvek" jegyzéke megemlíti, hogy Keszlerffy