Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Vas Béla: Adalékok a martfűpusztai Keszlerffy-uradalom történetéhez

János teljes neve Keszlerffy Nep. János. A Nep. névrövidítés Nepomucénus=Nepomuki Jánost jelenti, aki tulajdonosának védőszentje lehetett a keresztségben.

12 A család címeres pecsétje 1899-ben még a vármegye okmánytárában az 1087/XI. jelzet alatt levő végrendeleten volt látható.

13 Manapság a Liber Regius LIX. 602. oldalán

14 találhatjuk meg a címert „lefestve és írva", amelyhez az Országos Levéltárban férhetünk hozzá. Az adományozott címer az armális-másolat

15 szerint: négyeit pajzs, az első és a negyedik kék mezőben zöld alapon (réten) befelé forduló és jobbjában kardot, baljában kígyót tartó ágaskodó oroszlán. A második és a harmadik ezüst mezőben hármas (zöld) halmon aranykoronából egy fehér virágokkal megtelt zöld élőfa nyúlik fel, fölötte jobbról kék félhold, balról kék csillag látszik. A pajzs fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki, jobb első lábával kardot, a ballal kígyót tartva. A takarók (foszladék): jobbról arany-kék, balról ezüst-zöld.

16 A nemességet megszerző Keszlerffy János Heves vármegye negyven évig „sebészkedó"' központi orvosa volt, aki önfeláldozó működésével a 5. kép 4. kép közegészségügy terén jelentős érdemeket szerzett. 1780-ban Gyöngyösről Egerbe költözött. 1833. július 11-én halt meg. Fia, József 1778 vagy 1779 júliusában Gyöngyösön született.

17 Szintén orvosi pályára lépett, s a vármegye főorvosa lett. 1801-ben Pesten vált „orvos-tudorrá". 1804-ben Eger városa főorvosává nevezte ki, és az is maradt 26 éven át. 1830-ban Heves vármegye főorvosa lett, és e hivatalt tizennyolc évig és négy hónapig viselte. 1841-ben ő és fiai nemesi bizonyságlevelet nyertek.

18 1849. április 16-án meghalt neje, akivel közel negyvennégy évig élt boldog házasságban. Ezt követően április 26-án lemondott hivataláról és „magányba" vonult. 1854 májusában ülte orvostudorsága ötven éves ünnepét. 1858. október 7-én halt meg. Horner István, Gyöngyös város polgármestere mondott fölötte gyászbeszédet az orvosegyesület közgyűlésén.

19 Tizenkét gyermeke közül 1860-ban hat élt, és fiai közül többen magas hivatalba jutottak. János 1808-ban F'gerben született, s kincstári fogalmazó volt Budán. Károly 1813-ban Egerben született, s mázsamester volt Ipolyságon. Antal 1819-ben Egerben született, s a Magyar Udvari Kancelláriánál volt fogalmazéi Bécsben.

20 12 ILLÉSY János—PETTKÓ Béla 1895. 107. o. 13 KŐSZEGI Sándor 1899. 175. o. 14 ILLÉSY János—PETTKÓ Béla 1895. 107. o. 15 Armalis = latin, nemesi levél, nemesi címet (címert) adományozó királyi okirat. BAKOS Ferenc 1960. 65. o. 16 NAGY Iván 1860. 234. o. és Orosz Ernő 1906. 144. o. 17 1778. július 26-át NAGY Iván 1860. 234. o., 1779-et OROSZ Ernő 1906. 144. o. ad meg. 18 OROSZ Ernő 1906. 144. o. 19 HORNER István 1858. 20 OROSZ Ernő 1906. 144. o.