Bartha János: Az odorvári táborozás (1955) / 599-1955

Az illetékes hivatalok meghagyták kezelésünkben a barlangot, mivel szó sem lehetett arról, hogy szabadon maradjon, ugyanis az Odorvári hasa­dékbarlang is sokáig nyitva állt, -el la vittek minden mozdítható csepp­követ. A maradékot mi gyűjtöttük össze a barlangban. A Hajnóczy barlang felfedezése felhívta a figyelmet táborunkra. Több támogatást kezdtünk kapni, -pénzbelit is. Támogatóink* a szolnok megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya, a Bükki Nemzeti Park, az MKBT, a tiszaföldvári Tanács, gimnázium, Lenin MGTSZ, valamint a környékbe­li vállalatok és szocialista brigádjaik, a martfűi Tisza Cipőgyárból, Növényolajgyárból, a szolnoki MEZŐGÉP-tol, ill. a cibakház! Vörös Csil­lag MGTSZ. Különböző pályázatokon való részvételei próbálunk még bevé­teli forráshoz jutni. A tábor a fenti juttatásokból, plusz a táborozők bevizetéséből gazdálkodik. Ez egyre nehezebb, mivel a táborozás és a barlangászat is elég drága sport, és az árak is folyamatosan mennek fel­felé. Ennek ellenére 197'l»óta több jelentős beruhezásunk is volt. Hosszú évekig még az iskola kis Csepel teherautója cipelte fel a felszerelése­ket , az 1968-ban megépített úton. Az emelkedőkön mem-megkellett tolni, és gyalogolni is lehetett mellette, oly sebesen robogott, -el is keresz­telték Sebességnek. Hol van ez ma nár?l Most ott tartunk, hogy pótkocsiid teherautóra még fel tudunk pakolni, és az megrakóttun is, három óra alatt felér Tiszaföldv&rtól a táborig. A honvédségtől kaptunk kiszuperált, de működőképes tábori telefonokat, és ezek a barlangi telefon-hálózat kiépítésével igen nagy előre lépést jelentett biztonsági és kényelmi szempontból, valamint túlszárnyaltuk az országos egyfőre jutó telefon átlagot is. Nem sátorlapok alatt alszunk mivel a csoportnak is van már jópár sátra. Az étkezés is változatosabb lett, mindenki azt eszik ami a közösen beszerzett kaja, többfajta mele» gíthető konzerv, amik igen praktikusak, mert e.ki 5-6 óra után feljön a barlangból, az nem szívesen fózőcskézik.•.és igen is példák vaunak rá, hogy két hétig is lehet enni konzervet. Persze ennek ellenére ápoljuk a konyhaművészetet, itt keiült pl. ki­kísérletezésre a vagdalthúsból készült brassói, pörkölt. A szardíniából rittyentett halászlé, a bográcsban főtt mákos nudli és gombóc, valamint a szabadtűzön leégetett palacsinta. A tábori legendakor egyik mondája szerint, hajdan még őzpörkölt is került a régiek tányérjába! Ez estén­ként hangzik el a tűznél, miközben a tábor nemzeti italát a teát kor­tyolgatjuk, és Varga Csaba tanár úr a pacalról tartott igen szuggeszív előadását hallgatjuk, fel-fel parázsló mohó tekintetek keresztüzében. A felfuvarozott élelmekből mi is fogyasztunk, az erdő-mező vadjaival ro­varjaival együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom