Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

- 13 így a leendő gyár tele helyének a kijelölése nem volt egyszerű, s végül a választás a Tisza bal partján Martfüpuszta, Tiszaföldvár határára esett, mely fele utón van Szolnok, Kunszentmárton és Mezőtúr között. A fővárostól mintegy 12o km-re, az ország belsejében centrálisán helyezkedik el. Különösen alkalmasnak mutatkozott ez a partrész azért, mert adva volt a szolnok-szentes-móamezővásárhelyi vasútvonal és a szolnok-martfü-tiszaföldvár-kunszentmártoni kövesut, amely a budapest-békéscsabai főútvonalhoz vezetett. Tehát a Tisza mentén egy olyan partszakaszt jelöltek ki telephelynek, ahol az ut, vasút és a folyó találkozik. Ezen kivül lényeges szempont volt, hogy volt a közelben egy nagyon fontos üzem, a téglagyár, ami a helyszinen biztositotta az épitkezéshez szükséges nyersanyagot. És természetesen döntő szempont volt a környék olcsó "emberanyaga" is. A Tisza vize, mint viziut - s mint ipari segédanyag is azért volt különösen fontos, mert ebben az időben a magyar országgyűlés már megszavazta a Duna-Tisza -csatorna létesitését, amely Csepeltől Dunaharasztin át Kecskemét-Nagykőrös között Nagyrév községnél ágazott .volna a Tiszába, s ez Martfőtől kb. 15 - 2o km-re lett volna. E csatorna segítségével a Dunán keresztül biztositotta volfca Bata a cipőgyár nyersanyagellátását. A martfűi partszakasz hajó- és repülőkikötőnek is alkalmas tereppel rendelkezett, amely lehetővé tette volna a ZlinMartfü és Borovóban /Jugoszláviában/ levő leányvállalatokkal való összeköttetést, amely szállítmányok szempontjából a Dunán, a Duna-Tisza-csatornán a vasúti vonalon történhetett volna, mig a személyi éslevélforgalom a levegőben bonyolódott volna le.