Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

\ - 14 Bata nagyvonalú tervet dolgozott ki a leendő martfűi gyárteleppel kapcsolatban is. Tiszaföldvár és Martfű között villamosközlekedést tervezett. A gyártelep, melyet várossá kivánt alakitani, hosszan elnyúlt volna a Tisza mentén egészen a Vezsennyel szembeni területig. Repülő és hajókikötő segitette volna a közlekedést. Szálloda és templom építése is tervbe volt véve és a gyár munkásainak száma 5.000 lett volna. Ezeket a nagyvonalú terveket azonban a II. világháború, és az azt követő államosítások nem engedték kibontakozni. A jelenlegi Tisza Cipőgyár helyén csak legelő és szántóföld volt, melyet Bata zlini igazgatósága igyekezett Szobotka földbirtokostól pénzügyi tranzakcióval megkaparintani, így került megvételre a Tiszaföldvár határában fekvő puszta - 539 kh 325.COO pengőért. A CIKRA KFT-t /Cipőgyártási és Kereskedelmi Társaság Korlátolt Felelősséggel /valójában már 1938. október lo -én megalapította Komáromban a Bata cipő-monopólium, és 1939. november 2-án megszerezte az iparengedélyt. Az idő rövidsége miatt - a már emiitett területi revizió közelgő ideje miatt - telefonon cégjegyeztették Komáromban Érsekújvár székhellyel. Az 1938. október lo-én alapított CIKTA KFT-t az átcsatolás után 1939. augusztus 7 -én cégjeg^eztették Érsekújváron. 1941. december 15-én gyűltek össze a CIKTA Budapest Andrássy ut 21. szám alatti központjában az uj vállalat magyar és esek részvényesei, s megalakították a CIKTA RT-t. A Társasági Szerződés szerint " A társasági vállalkozás tárgya mindennemű cipő, harisnya, cipőkrém és zsiradék .és más a cipő előállításával, eladásával és cipő kereskedelemmel összefüggő apró áru előállítása, raktáron tartása, eladása és javítása, bőrcserzés, bőrcserzési, cipészeti és textil nyersanyagokkal való kereskedelem, kivitel és behozatal valamint az ezen gyártással összefüggő minden segédvállalat üzése. "/32