Botka János: Hagyományos búzatermelés Csépán (Csépa, 1969) / 0123-1971
•86 amely gabonaszemek osztályozását végzi, a dob , mísnéven a géptorok :, az aazta l. az etetőember állóhelye, ahová a kévéket is dobálják. Fontos részei még a kisszefcel ő és a nagyszelel ű. melyek a szemek tisztításában játszanak szerepet. A gépnek még különböző rostá l is vannak, melyeknek a használata a csépelt gabonafajtáktól füg£. így megkülönböztethető a buza-, árpa- vagy zabrosta. Elmaradhatatlan kelléke még a ^épszi f 1 vagy nagyszi j: mellyel a traktor hozza mozgásba az egész szerkezetet. A cséplésnél használttovábbi eszközök; a törekhordó dragac s, rudasf ai szalmahordásra, sz .Imakazalrakó leítr a másnéven szalm ajáró létr a. törekjárólétr a. vasvilla , t örekrakó villa, kivevágó ké s. Pontos kellékek még: a mázsa , a fecskend ő másként tüzoltófecske ndő, talpfák vagy s zoritófák. éke k: a gép és a traktor helyzetének rögzítésére, a fiépp ::nyv a vagy ponyv a: a cséplőszerkezet letakarására, esetleg a megkezdett asztag lefedésére. Vidékünkön gépjük csak a jrépeagazd a néven emlegetett nagygazdáknak esetleg malomtulajdonosoknak volt, A gépesgazdáknak sokszor hosszú éveken át megbizható, dolgát jól értő mázsame sterü k volt. A mlzsamestert másként bandagazdána k, elsőemberne k is hivták. Az ő feladata volt a cséplőmunkások, a gépese k megszervezése, a cséplőband a összeállítása. Legtöbbször a munkanélküliség miatt nagy volt a választéka. A jelentkezés és a részvétel önkéntes volt. A válogatásnál a kumháta s ós a tyuklopó hirében álló emberek nem kerültek a bandába. A gépesek száma 21 volt, plusz egy gépész. A 21 emberből a két kivevágó félrészea volt, a többi az elsőemberrel együtt e^észrésze s. Az elsőember téendője csépléskor a következők voltak. A légerők elcséplésének sorrendjét ő határozta meg. Mikor bement a gép valamelyik lógerba, az ő irányitásít követte. Általában ellenőrizte, hogy a tűzrendészet! szabályok szerint jártak-e
