Tárnyik István: Beszámoló munkásmozgalmi tevékenységemről (1971) / 109-1971

- 7 -három hónapos halasztást kaptam, majd még töDbszöri meghosszaobitás után a felszabadulás mentett meg a oörtönoüntetéstől. A felmentést mái a mi bíróságunk küldte meg 194-6-ban.

Ezen a tárgyaláson azonban az is kitűnt, hogy magára а ЪÍróságra is nyomasztólag hatott a front helyzete. Eooen az időoen dőlt el Sztálingrád helyzete, az ottani fasiszta hadsereg megsemmisült, s a magyar hadsereg sorsa is megpecsételődött a Donnál.

Amikor a bíróság a bizonyítékok beszerzésére a tárgyalás elnapolását meghozta, utána a bíróság négy tagja hozzám jött, a kérdések özönét tette fel arra vonatkozólag, hogy mi van a fronton, mintha én valami nagyon sokat tudtam volna, hiszen én csak azokat az eseményeket ismertem, amelyek körülöttem zajlottak le. Mindebből azonoan megállapítottam, hogy uizony nagy hatással van a fronthelyzet ilyen irányú alakulása az egész magyar uralkodó osztályra. Ez intézkedéseikből is kitűnt.

Amint már ki is fejtettem, 194-3. tavaszán, mint katonailag alkalmatlant leszereltek.

Amikor haza kerültem, jelentkeztem a főjegyzőnél elhelyezés végett, hiszen rokkantságom miatt a szabómesterséget folytatni nem tudtam.

A főjegyző kifejtette előttem, hogy ő szivén viseli a rokkantak sorsát, s háláüól a "cikta" gyárba elhelyezett küldöncnek.

Később persze felküzdöttem magam egy kicsit jobb funkcióba, de ezt már a saját képességem alapján.

Most még vissza kell térnem arra az időre, amikor 194-1-ben felkerültem Budapestre.

Budapestre felkerülve nyomban felkerestem az Almási-téri Szabó Munkások Szakszervezetét, melynek azonnal tagja lettem. Ezt követően pedig Csepelen tagja lettem az SZDP-nek, melynek egészen a felszabadulásig voltam tagja megszakítás nélkül.

Pártcsoport oizalmim volt Cser Salamon elvuárs, aki jelenleg fi-4 szaföldváron lakik.

194-1. novemuer 1-én részt vettem a Kerepesi temetőben Kossuth és Táncsics sírjának megkoszorúzásánál. A tömeg követelte Magyarország kilépését a háDoruoól és különbekét a Szovjetunióval.

194-2-ben megalakult a Magyar Történelmi Emlékbizottság. Ezt a kommunisták szerveztek és irányították. Az Emlékbizottság legális szerv