Tüdős Sarolta: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései (1935) / 0099-1966

Ugyanis az alföldi községben mind a cséplésnél, mind a gabona megőrzésénél ősrégi módon jártak el. Köralaku szérűkön, lovak segitségével csépelték ki a termést, majd földbe ásott vermekbe gyűjtötték , hol a gabona természetesen igen hamar megromlott, megtámadta a zsizsik, megrothasztotta a talajnedvesség s mindenféle betegséget , különösen skorbutot okozott. így kivitelre nem is lehetett gondolni, csakis belső - fogyasztásra. Modernebb csűr. u.n. granárium, csak néhány nagybirtokos földjén volt található. Igen részletesen és mélyrehatóan foglalkozik Tessedik az alföldi községek külső és belső viszonyaival. Mivel 6rx is egy alföldi nagyközségben élt, módjában volt tapasztalni, mennyi sok hiány van, főleg rendészeti szempontból egy-egy faluban. Az utcákon száraz időben fullasztó por, esőixis utána meg olyan sártenger terül el rajtuk , hogy egyik faluból a másikba nem lehet közlekedni. A folyók kiöntései sokszor hetekig megakadályozzák a külvilággal való érintkezést. A házakat össze-vissza, egymás hegyére hátára épitik, ennek következménye ,hogy tűzvész esetén az egész község porig leég, mint pl. Kecskemét, Mindszent, Vásárhely. Ezen bajok forrásának Tessedik főleg azt a körülményt tartja, hogy az ország déli vidékein levő falvak és mezővárosok tulnépesek, határaik az ember és az állat élelmi szükségleteinek tizedrészét sem termik meg s arra kényszeritik a lakosságot,hogy a környéken lévő földeket bérbe vegye. Mivel azonban essek a bérelt földek gyakran több mérföldnyire vannak az illető falutól , sok kár, időveszteség éri a gazdát. Nem tud a munkának rendesen utánanézni, állatait kénytelen idegen pásztorra bizni, nem gondol arra , hogy az utakat javitsa, a kiöntéseknek gátat szabjon, mert ez már fölülmúlja erejét. Tessedik azt javasolja,hogy ezen bajok megszü. tetése céljából , a tulnépes községek fölösleges lakosságát telepitsék ki az Alföld valamely néptelen helyére, igy megakadályozzák a túlnépesedést, az újonnan keletkező falvakat