Dorkota Lajos: Emlékeztető – A tiszaföldvári Lenin Tsz alakulása és rövid története (1948-1958) (1959) / 3-1959
-4 pedig tojásból, sőt a szabadpiacon is értékesitettünk sok tojást és baromfit. A termelőszövetkezet lassú fejlődése nem volt hibáktól mentes. Különösen sok nehézséggel küszködtünk a nyári mezőgazdasági munkák szervezésekor*Igy 1938/53- ban az aratás idejére a Honvédelmi Minisztérium nyujbdt segítséget. Ez a. segitség biztosította az aratási munkák idejében való befejezését, - - - Ezekben az években még a gépállomás is keveset segitett, s munkájában elég sok hiba akadt, ami ugyan abból is adódott, hogy a termelőszövetkezetekben a munka szervezése nehézkesen ment, - - - A párt határozata alapján a Lenin termelőszövetkezet is kapott patronálókat, de ezek, ha lejöttek Budapestről, első dolguk volt a szőlőbe menni és ott csak az evéssel és ivással törődtek. - - - A Tisza-cipőgyár sggitett ugyan aratni, de pénzért. Volt idő, amikor a kévéket 6-8 éves gyerekekkel hordtuk össze. — - - Sajnos, akadtak olyanok is, ha nem is számosán, akik a baromfitelepen tyúkot loptak. 1952- ben 920 katasztrális holfi földön gazdálkodtunk. A tagság létszáma 93 volt, sajnos, azonban nagy részük nem dolgozott. A kukoricát pl. nem a tagság kapálta, hanem harmadosok kapálták meg a kukoricánkat. Ebben az évben 221 760 Pt-ot kellett kifizetni a kukorica harmados művelése miatt. - - - 1952/53, telén az istállói ablakok hiánya miatt az állatok annyira leromlottak, hogy 18 darab szarvasmarhánk és 248 darab sertésünk hullott el. 1953- ban már 31 lova, 338 darab sertése, 162 darab juha, 1206 darab barpmfija és 10 méhcsaládja van termelőszövetkezetünknek, összesen 1747 darab, ha a tiz méhcsaládot is 10 darabnak vesszük. A méheket 1953-ben vásároltuk. A méhek még abban az évben megtermelték a saját vételárukat, hgyhogy a termelőszövetkezet a méhek vásárlási árát visszaadhatta a tagságnak. 1953-ban a termelőszövetkezet vagyona 1,5 millió forint körül volt. 1952-ben még egy munkaegységre jutó forintérték csak 8,69 Ft volt, 1953-ban már 19, 59 Ft, 1953-ban már a tavaszi mezőgazdasági munkák is jobban mentek, mint az előző években. Nem volt nagyobb fennakadás a növényápolásban és az aratást is szépen beindítottuk, igaz, hogy ebben 20 katona is segitett, de ekkor már a tagság nagy része is dolgozott rendesen. 1953 nyarán azonban az egyik este az egész termelőszövetkezeti tagság meghallgatta, Nagy Imre beszédét, minek hatására másnap felborult a rend. A termelőszövetkezeti tagság egy része azon volt, hogy osszunk ki mindent. A termelőszövetkezet pártszervezetének, a termelőszövetkezet vezetőségének igeit nagy erőfeszitésébe került, hogy a termelőszövetkezet fel ne oszoljon. A termelőszövetkezet nem oszlott fel, de hamarosan 25 család kilépett, sajnos, köztük több kommunista családja is. A kilépéseken kivül azt is eredményezte a Nagy Imre-beszéd, hogy a termelőszövetkezeti tagok családtagjainak nagy részét nem lehetett bevonni a munkába. Voltak természetesen olyan tagok is, akiknek családtagjai hűségesen kitartottak ekkor is és dolgoztak becsületesen. Ilyen vált a Boda- és a Bohus-család, akik igen aktivan kivették a részüket ekkor is a mezőgazdasági, stb. munkákból. Nemcsak a tagsággal akadt baj, baj volt nem egyszer az elnökökkel is. Az első évben egy Árvái nevezetű ember volt az elnök, aki nagyobb összeg sikkasztása miatt került el az elnöki megbízásból. - - - Tiz év alatt 7 /:HÉT;/ elnöke volt a termelőszövetkezetnek ! Volt olyan évünk is, amikor még októberben is csépeltük a búzát, a kukoricát meg még decemberben is törtük. Akármilyen határozatot is hozott a termelőszövetkezet pártszervezete: sohasem lehetett azt végrehajtani, mert a tagság mindig azt mondogatta, hogy a termelőszövetkezet vagyona nem az övék, ők itt csak napszámosoknak érzik magukat. Sajnos, az akkori megnyilvánulások szerint a termelőszövetkezeti tagság egy része csak akkor érezte volna magáénak a termelőszövetkezet vagyonát, ha szabadon hurcolhattak volna szét mindent. - - - 1952/53-ban az elnök, a könyvelő, a pénztáros valósággal elbújtak a tagság elől, különösen szerdai es szombati napokon. Mindenki .pénzt követelt, de legfőképpen azok, skik nem dolgoztak. Hosszú lenne elsorolni azt a sokx rágalmat, azt a sok piszkot, amit a vezetőségre szórtak. Mindig azzal fenyegetőztek a dologtalanok, hogyha nem kapnak pénzt, kiverik a£ egesz irodaszemélyzetet az elnökkel az i élen. így érkeztünk el az 1954. évhez. Földterületünk 989 katasztralis hold, a tagság 81. Ebből 40 fő párttag. -------- A fejési átlagunk 2-3 literről 8-9 literre emelkedett, Sertésállományunk 354 darab, juhállomány 275 darab, ló 32 darab. A párttagság és a termelőszövetkezet vezetősége azon töretett, hogy a munka minél eredményesebb legyen, dolgozzék mindenki. Sok segitseget adott az őszi betakarításhoz a helybeli gimnázium tanulóifjúsága és a Tisza-cipőgyár, igaz, hogy
