Dorkota Lajos: Emlékeztető – A tiszaföldvári Lenin Tsz alakulása és rövid története (1948-1958) (1959) / 3-1959

-5-nemegyszer díjazásért, - - - Volt rá eset, hogy a nagy esőzések miatt a budapesti Patronálok nem tudtak dolgozni, s akkor ezeket is kosztolni kellett, amiért a tagság nagyon haragudott, hiszen a tagság nagy része is nélkülözött, bár 1954-ben eléggé tűrhető volt az elszámolás. - - - A termelőszövetkezet vagyona majdnem 2 millió forint volt.

Az első tagosítás 1951-ben volt, ami közelebb hozta a szétszórt földeket és érezhetően megkönnyítette a munkát, bár még mindig sok föld volt távol a tanyaközponttól. így volt földünk a tanyaközponttól 15-20 km-re is. Bizony, sokszor gyalog kellett megtenni az utat, alig dolgoztak 2-3 órát és már lehetett visszagyalogolni. - - - 1954-ben újabb tagosítás indult meg, de megindult a harc a termelőszövetkezet ellen is. Kezdték a csajka-rendszert emlegetni, mondván, hogyha befejezik a tagosítást, vályúból fogunk enni. Mindez ellen mind a pártszervezet, mind a tagság nagy harcot folytatott, hogy az alaptalan rágalmat visszaverhessük.

Annak ellenére, hogy az ellenséges elemek igyekeztek mindenféle rágalmat rákenni a termelőszövetkezetre, mégis a termelőszövetkezet minden évben számszerűen is fejlődött, így már 1955-ben a zárszámadás az előző évekhez viszonyítva sokkal jobb volt. Nem egy termelőszövetkezeti tag vitt haza zárszámadáskor 40-50 métermázsa búzát. Ekkor már a tények bizonyították, hogy aki becsületesen dolgozik a termelőszövetkezetben, az becsületesen meg is él.

A párt központi Vezetősége egyik határozata alapján 1955-ben a termelőszövetkezet vezetősége olyan értelmű határozatot hozott, hogy a termelőszövetkezet pártszervezete ujult erővel szervezze meg és irányítsa a politikai munkát, ami a jó

gazdasági munkának is előfeltétele. Szükségessé tette ezt az is, hogy, ---- bár

sokat javult a politikai és a gazdasági munka,----mégis sok v4.lt a hiányosság is.

Kis részben az is hozzájárult a gazdasági eredmények fejlődéséhez, hogy 1951-ben agronómust is kapott a termelőszövetkezet. De csak rövid ideig maradt nálunk.

Az utána következő agronómus meg ittas állapotéban öngyilkosságot követett el és ezért ő is hamarosan elment.

De sokan elkerültek más beosztásba jó munkájuk eredményeként, így pl. Gácsi Mihály, aki egyszerű földműves volt kezdetben, ma matematika tanár Sztálinvárosban, mások más területeken, más funkciókban építik a szocializmust.

1956 tavaszán a tagság egy része követelte, hogy uj elnököt válasszunk, illetve uj elnököt küldjön a Járási Pártbizottság. A Járási Pártbizottság ezzel egyetértett, csak azok "jártak rosszul", akik az uj elnököt akarták, mert ezek egy része azt hitte, hogy az uj elnök elintéz mindent, nekik meg nem kell majd dolgozniok. De egyes tagok ugyanígy voltak minden brigádvezetővel, munkacsapatvezetővel is. Bárkit választottak is meg, egyik sem volt jó egyik-másik embernek. Egyes tagok mindig találtak kifogást. így pl. meggyenusitották a vezetőket, hogy nem jól Írták be a munkaegységet. Volt olyan eset, amikor ráfogták egyik-másik vezetőre, hogy valamelyik nőnek azért irt be többet, mert szerelmi viszonya van vele. A brigádvezetőket is mindig szerelmi ügyekkel vádolták. De ilyen jelenségekkel még napjainkban is találkozunk.

A jobb gazdasági munka, nyomán a termelőszövetkezet erősödött. Ezzel egyidőben üzemi pártszervezetünk is erősödött, hol jól, hol gyengébben dolgozott, Párttaggyüléseinket rendszeresen megtartottuk, sok gyűlésünk igen szépen indult, de a vége felé személyeskedéssé fajult a vita és veszekedéssé. A vezetőség ott követte el a hibát, h.4gy ezeket a veszélyes jelenségeket nem fojtotta el csirájában, nem akadályozta meg, hogy a párton belüli személyeskedések megszűnjenek.

A párttaggyüléseken kívül a párttagok egy része résztvett a pártoktatásban is. Ha nehezen is, de a Községi Pártbizottság segítségével össze tudtunk hozni annyi hallgatót, hogy a politikai iskolát megkezdhettük. A Községi Pártbizottság részéről a Végrehajtó Bizottság egyik tagja patronálta a termelőszövetkezetet, ill, annak pártszervezetét, résztvett a taggyűléseinken is és a politikai iskolán is.

1956 tavaszán a régi elnök helyzete lassan tarthatatlan lett. A tagság egyik része követelte a régi elnök leváltását, másik része mellette szólt. A Járási és a Községi Pártbizottság közösen megbeszélte a termelőszövetkezet vezetőségével, valamint pártvezetőségével az uj elnök választásának előkészületeit, a közgyűlés összehívását. Az elnökválasztő közgyűlésen résztvett a Megyei és a Járási Pártbizottság megbízottja is. Igyekeztek segítséget adni az uj elnök megválasztásában.

Ez az elnökválasztó közgyűlés nagyon hosszú ideig tartott és igen nehezen ért véget. Több vélemény alakult ki a közgyűlésen. Egyesek felvetettek, hogy a Járási