Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1991-11-01 / 11. szám

2 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1991. NOVEMBER Körkérdés „A hazáért és szabadságért" emlékérem tulajdonosaihoz Az 1956-os „A hazáért és szabadságért" emlékérem tu­lajdonosaival készült beszél­getés elé kéne pár mondat, de azt más szülje meg! A két kérdés: 1. Milyen érzésekkel velle át a kitüntetést? 2. Mi az üzenete ennek az elismerésnek? Somogyi Béla (Ujvirághcgy u. 4.) 1. Jóleső érzés töltött el, eddig megalázottnak éreztem magam. Sokszor éreztették velem, hogy csak másodrangú állampolgár vagyok. Ez a köszönet is azt jelentette, ’56- os fáradozásunk nem volt hiábavaló. 2. Üzeni azt mindenkinek, hogy amit 35 évvel ezelőtt elkezdtü nk, az igaz ügy vol t, a szabadságot, az emberek meg­becsülését, a békét szolgálta. Gajdos János {Remény út 8.) 1. Nekem megbecsülést jelent. Nem kell csüngő fejjel járnom az utcán, felszabadul­tabban élek én is és a csalá­dom is. 2. Üzeni, hogy érdemes a szabadság ügyemellett kiállni. nem szabad félni senkinek, ha igaz ügyet szolgál. Kiss Ilona (Malom u. 39.) 1. Két évvel ezelőtt még nem is számítottunk rá, hogy számkivetettségünk rehabi­litálják egyszer. Jóleső érzés, megnyugvás, hogy már nem rúgnak az emberbe, már nem ellenforradalmár vagyok. 2. Az elismerés üzenete, az emlékérem igazi tartalma, hogy egy őszinte, tiszta nem­zeti érzéssel átitatott korsza­ka volt a magyar nép törté­nelmének 1956 ősze. Marosfalvi Ernő (Árpád út) 1. Átsuhant rajtam az eltelt idő. Nem várom, hogy min­denki megértse, mi történt velünk, de akik tényleg komoly bűnöket követtek el. azok kerüljenek a nyil­vánosságra, ha kell, törvény elé. 2. Ha csak azt üzeni az em­lékérem, hogy a mai változá­sok 1956-ban gyökereznek, akkor ez már sokat jelent. Kávási Istvánná 1. A férjem kitüntetését saj­nos már a lányom vehette át, mert a férjem 1986-ban el­hunyt. Ha még életében meg­kapja, talán jelentett volna erkölcsi kárpótlást számára, de most csak sebeket tépett fel ez a kitüntetés. Utólag már nem sokat segít rajtunk. Talán az „igazi" kárpótlással kellene foglalkozni többet, mert az államosított tulajdonok visz­­szaadása a régi tulajdono­saiknak - az bizony nem akar menni. Nagy Sándor úri szabó mes­ter 1. Öröm volt számomra, hogy megkaptam az em­lékérmet, örültem az arany­gyűrűnek is, melyet a kisipa­rosi tevékenységemért kap­tam, de legjobban a mestervizsgát igazolóokle­velemnek örültem. Világ életemben a munkám volt a mindenem. Különösebb elégtételt nem érzek, semmi­lyen bosszúvágy nincs ben­nem. A sok szenvedést nem lehet elfelejteni, főleg, ha ár­tatlanul szenved az ember! Pártoktól függetlenül az em­bert, az emberi értékeket kell figyelembe venni. Az ’56-os időkben is voltak tisztességes emberek, s most is vannak köpönyegforgatók. Kosaikét Sándor 1. Egyet mondhatok: örültem az emlékéremnek, de rengeteg sebet tépett fel. Erkölcsileg kárpótolt a kitün­tetés - mert úgy tűnik, kiderül az igazság -, de a kitüntetés mellett jólettvolnaakis nyug­díjam emelése is. 1956 után olyan dolgokért hurcoltak meg, amelyeket el sem követtem. Számomra’56-ban is az volt a legfontosabb, hogy a gyilkolásokat megakadá­lyozzam és tisztázatlan ügyek­be ne keveredjek. Azonban '56 után olyan zavaros volt a helyzet, hogy nem az egyes ember számí­tott. Bűnbakok kellettek. Ezek a dolgok okozzák még ma is a sebeket.- pcta, Gálik -A polgármester fontosabb tárgyalásai 1991. október 18-án a Pol­gármesterek II. Országos Kon­ferenciáján vettem részt. A bel­ügyminiszter szervezésében egész napos program: a 91. évi munka értékelése, a 92. évre várható költségvetés. 1991. október 18-án este Homokon az általános iskolá­ban községi fórumon vettem részt. 1991. október 22-én a VOLÁN Vállalat szolnoki üzemigazgatójával, jogtanácso­sával a tiszaföldvári VOLÁN- telep megvásárlási feltételeit beszéltem meg telefonon, 25- én a gazdasági bizottság be­vonásával itt, a hivatalban. 1991. október 23-án 1956. emlékére rendezett, kultúrház­­ban megtartott központi ün­nepségen vettem részt, melyen ünnepi beszédet mondtam. 1991. október 24-én Am derkó úrral, a TPT elnökével - kérésére - időszerű politikai kérdéseket beszéltem meg. 1991. október 25-én a tiszaföldvári kultúrházban meg­rendezett községi fórumon vettem részt. 1991. október 30-án a temetőink halottak napra való felkészítését, a nagyberuházá­sunk készenléti, az elvégzett munkaminőségi állapotát vizs­gáltam meg, beszéltem meg az építésvezetővel. 1991. október 31-én a megyeháza dísztermében az 1956-os emlékérmet vettem át. 1991. november 1-jén dr. Dorogi tanszékvezető egyete­mi tanárral volt a hivatalomban - kérésére - megbeszélésem. 1991. november 1-jén a tiszaföldvári alkoholellenes klub alakuló ülésén vettem részt. 1991. november 2-án a II. világháborús emlékoszlopra további hősi halottak nevei kerültek fel, az ünnepi megem­lékezésen beszédet mondtam. 1991. november 2-án a temetőben a hősi halottak kertjében felállított kettős kereszt megszentelésén ökomenikus istentiszteleten vettem részt. • • Önkormányzati hírek Tiszaföldvár Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete 1991. november 12-én ülést tartott. Ezen az ülésen többek között az alábbiakat tárgyalta meg:- Anyagilag is támogatja a Belterületi Óvodában létrehozott „Anyanyelvét szépen beszélő, idegen nyelvet is tanuló óvodás gyermekekért" alapítványt.- Kérésére felmentette Ferenczi Györgyöt a Kulturális, Oktatási és Sportbizottság elnöki tisztségéből, és egyúttal Nagy Zoltánná képviselőt megválasztotta a bizottság elnökének.- Döntött a Mertfű-Kungyalu összekötő út építéséhez való hozzájárulásról. Ennek értelmében az önkormányzat három év alatt összesen 6 millió Ft-tal jául hozzá az útépítéshez.-Az Egészségügyi Bizottság előterjesztése alapján aképviselő­­testület alapítványt hozott létre „Tiszaföldvár Nagyközség Egészségügyéért" címmel, melynek fő célja a központi orvosi ügyeletkialakítása. Ugyanekkor tudomásul vetteabizottság tájékoz­tatását arról, hogy egy laboratóriumi szakasszisztens alkalmazásával rövidesen megkezdődik a minilabor működése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom