Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991-11-01 / 11. szám
8 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1991. NOVEMBER Gratuláció! Néhány mondat a végkielégítésről Tisztelt Ismeretlen! Sokat gondolkodtam azon, hogy mi módon is gratulálhatnék Önnek althoz a tevékenységéhez, mely az ÁFÉSZ egységeit díszítő lobogók szenvedélyes gyűjtési akciójával függ össze. Ekkor támadt az a szenzációs ötletem, hogy így, ismeretlenül ezt legcélszerűbb megtennem ebben a lapban; nyilvánosan, azolvasóktáboraelőtt. Nagyon merem remélni, hogy e jókívánságom eljut a fülébe, és gratulációmat szívesen fogadja, ami igazán kijár egy ilyen tehetséges .akrobatának’, mint Ön. A jövőre vonatkozólag viszont jobban szeretném, ha tehetségét a Fővárosi Nagycirkusz kupolájában mutatná be, mint légtomász, nem pedig az ÁFÉSZ 5 méter magas zászlótartóoszlopain - természetesen zászlók jogtalan eltulajdonítása nélkül. Tiszaföldvár cs Vidéke Áfész dolgozója Hosszan húzódó probléma végére tett pontot a parlament a Munka Törvénykönyve módosításával, és nagyon időszerűen megszülettek a végkielégítés szabályai. Talán nem felesleges megismerkedni mindezzel, hiszen községünkben is jelentős számban vannak munka nélkül, és sajnálatosan nem is várható pozitív változás ebben afolyamatban az elkövetkező időben. Végkielégítést kap minden dolgozó 1991. október 19-ét követő időponttól, akinek a munkaviszonyát a munkáltatója mondja fel, vagy akinek a munkáltatója jogutód nélkül megszűnik. A végkielégítés mértéke:- 3 évi munkaviszony esetén 1 havi átlagkereset- 5 évi munkaviszony esetén 2 havi átlagkereset- 10 évi munkaviszony esetén 3 havi átlagkereset- 15 évi munkaviszony esetén 4 havi átlagkereset- 20 évi munkaviszony esetén 5 havi átlagkereset A végkielégítés mértéke 3 havi átlagkereset összegével emelkedik abban az esetben, ha a munkaviszony a férfi 55, a nő 50 éves kora után szűnik meg. A folyamatos munkaviszonyt ugyanannál a munkáltatónál kell eltölteni, tehát valakinek hiába van pl. 20 éves munkaviszonya, ha csak egy éve dolgozik ott, ahol felmondtak neki, nem részesül végkielégítésben. Nem kaphat végkielégítést az a dolgozó, aki jogosultságot szerzett nyugellátásra, vagy részére korengedményes nyugdíjat állapítottak meg. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak abban azesetben sem, ha a munkaviszonyát azért mondják fel, mert a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A végkielégítés összegének kifizetése amunkaviszony megszűnésekor történik meg. I)r. Vona László Képzeletbeli utazás a könyvtárban Örömmel adjuk hírül a község lakosságának, hogy aNagyközségi Könyvtárban 1991. november 5-én de. 10 órakor tartott íróolvasó találkozón vendégünk volt a művei alapján sokak által ismert NEMERE ISTVÁN író. A tavaszi szavalóverseny után ez a rendezvényünk is sikeresnek mondható, erről a megjelent gyerekek létszáma is tanúskodott. Az író kedves és közvetlen előadása egy rövid időre a .Kozmosz’légkörét varázsolta könyvtárunkba, a hallgatók pedig örömmel kapcsolódtak bele a képzeletbeli kalandba. Ez volt az az alkalom, amikor az elképzelni is félelmetes űrkalandok igazára, születésének nyitjára, a .titokra' fény derülhetett. A gyerekek okos, olvasottságukat tükröző kérdéseit jó volt hallani. A találkozónak az idő rövidsége vetett véget, pedig a gyerekek tarsolya kérdésekkel még igen telve volt. Befejezésként az író a hozott és helyszínen vásárolt műveit dedikálta. Szeretnénk hinni, hogy fenti rendezvényünkkel sok kis olvasónak maradandó élményt nyújtottunk. A könyvtár dolgozói Vendégek Európából Naponta többször halljuk és olvassuk az Európához való közeledésünk, csatlakozásunk fontosságát. Ennek megvalósulásához nem elég kormányszinten tárgyalni, hanem a városok, falvak lakóinak is találkozniuk kell egymással. A kapcsolatépítésreményében két delegáció vendégeskedett községünkben. Október 24-én a tiroli ifjúsági küldöttséget fogadtuk a gimnáziumban. Azért jöttek hozzánk Ausztriából, hogy cserekapcsolatok kiépítése reményében megismerkedjenek velünk. Küldöttségük nyílt, őszinte és jókedvű fiatalokból állt, akik nem elsősorban a szépen megfogalmazott beszámolókra voltak kíváncsiak. Inkább érdekelte őket, hogyan élünk, dolgozunk, gondolkodunk a világról és mivel töltjük szabadidőnket. A kellemes hangulatú beszélgetések és a közös vacsora után a viszontlátás reményében búcsúztak tőlünk osztrák barátaink. Október 30-án az Európa Unió Deutschland delegációja érkezett hozzánk. Tudtuk, mi a céljuk és ezért igyekeztünk jól előkészíteni a találkozót. Megyei és helyi politikusokkal, újságírókkal és gazdasági szakemberekkel kívántak beszélgetni. Készségesen tett eleget meghívásunknak dr. Bozsó Péter megyei főjegyző és dr. Györgyi Lajos, a megyei népjóléti irodavezetője, de nagy sajnálatunkra Marosfalvi Ernő, községünk polgármestere többszöri megkeresésünk ellenére is elzárkózott a találkozás elől. (Az mindenképpen dicséretes, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban tárgyal. .mozgékonyabb’a polgármesterünk. Ezt a meghívást éppen a benne rejlő lehetőségek miatt hiba volt lemondani. A lemondás indoklása sem elfogadható a község első számú vezetőjétől. A vállalt szolgálat eredményesebb teljesítése érdekében túl kell lépnie a vélt vagy valós sérelmeken is.) A vendégeket Ferenczi György, a gimnázium igazgatója köszöntötte, kifejezve reményét, hogy ez a találkozás első lépése csupán a szélesebb kapcsolatépítésnek. A község és a gimnázium története után vendégeink kérdéseire válaszoltunk. Szinte minden érdekelte őket, ami ami életünkkel, múltunkkal és jelenünkkel kapcsolatos. Hasznosan cseréltünk véleményt az „EURÓPAISÁG" gondolatáról, és örömmel fedeztünk fel közös pontokat. A kapcsolatok kiépítését, a feltételek megteremtését közösen elkezdtük, de azok mélyítése, szélesítése fiaink és unokáink feladata lesz. A ma még zajos Európában nekünk kell megtenni az első lépéseket a földrész békéjének biztossá tétele, lakói jólétének növelése érdekében. Ez biztosan nem sikerül máról holnapra, hiszen rengeteg a tennivaló. Vendégeink most Tiszafoldvár nevét és az itt átélt élményeket vitték magukkal Németországba. Nem közömbös, hogyan mesélnek rólunk, mit adnak át ismerőseinknek. Községünk jövője, fejlődése az ilyen kapcsolatok kiépítésétől is függ. A talkálkozó lehetőségét köszönjük Kiss Istvánnak, gimnáziumunk tanárának, aki kapcsolataival önzetlenül lakóhelyünk fejlődését kívánja elősegíteni, szolgálni. Ebben mindannyian csak segítői lehetünk.- peta -
